Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Pixabay

Hosszú perceken át nézett szembe egy barnamedvével egy autós Bajótnál

A Komárom-Esztergom vármegyei község határában többen is medvét láttak. Tóth Zoltán polgármester azt mondta az InfoRádióban, hogy hétfőn pirkadatkor pillantották meg először az állatot a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment, majd a délutáni órákban mások is észlelték.

Hétfőn többen is medvét láttak Bajót határában. A Komárom-Esztergom vármegyei község polgármestere, Tóth Zoltán értesítette a hatóságokat, és mivel ő maga is vadász, szemlét tartott a terepen. A településvezető azt mondta az InfoRádióban, hogy jó néhány helyi lakos felfigyelt egy nagy termetű állatra, de csak az egyikük volt benne biztos, hogy medvét látott. Hétfőn pirkadatkor pillantották meg először a helyi pataknál, ahová valószínűleg inni ment az állat, majd a délutáni órákban mások is észlelték, vagyis Tóth Zoltán többektől is kapott értesítést, hogy medvének tűnő állatot láttak Péliföldszentkereszt közelében.

Egy ember arról tájékoztatta a polgármestert, hogy éjszaka találkozott a medvével, és az autójában ülve 4-5 percen keresztül nézett szembe vele, mások pedig medvehangra lettek figyelmesek a környéken. Tóth Zoltán a rendőrség mellett értesítette a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is a történtekről, majd megkérte a helyi vadászt, hogy járja be Bajót környékét.

„A megfelelő médiafelületeinken tájékoztattuk a lakosságot, hogy fokozott óvatossággal járják az erdőt, mert előfordulhat, hogy medve van a területünkön. Az okozhat gondot, ha esetleg hirtelen történik a találkozás, mert akkor sarokba szorítva érezheti magát az állat, vagy érdekesnek tűnhet neki az ember, de alapvetően a medve nem tekint táplálékként az emberre” – jegyezte meg a bajóti polgármester.

Miután májusban medvét láttak a Pest vármegyei Aszód környékén is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy ismét meghonosodtak Magyarországon a barnamedvék.

Heltai Miklós akkor úgy fogalmazott, nem hisz abban, hogy minden Magyarországon megjelenő medve „a szlovák határon keresztül útlevéllel” érkezik meg hazánkba. Szerinte az ilyen következtetések félrevezetik a közvéleményt, ugyanis egyáltalán nem szokatlan, hogy főleg tavasszal sok medveészlelés van itthon, és azt is jelezte, kizártnak tartja, hogy valamennyi állat csak külföldről vándorolna Magyarországra.

A vadbiológus úgy véli, biztosra vehető, hogy már idehaza is vannak szaporodó párok. „Egy ilyen nagyragadozóval nem lehet együtt élni, csak együtt létezni, és ennek alapja a kölcsönös félelem és tisztelet” – hangsúlyozta a szakértő. Heltai Miklós szerint azt kell szem előtt tartanunk, hogyan kerüljük el a barnamedvével való találkozást.

A szakértő nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy valamilyen együttélési forma kialakítására lenne szükség az ember és a medve között. Mint mondta, az együttélés „pozitív párkapcsolatot” jelent, ilyen pedig egyszerűen nem jöhet létre a nagyragadozók és az emberiség között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a medve közelébe lépni, minél távolabb kell tőle menni, ha esetleg ilyen helyzetbe kerülünk. „Nem kell keresni a kontaktust, nem szabad fotókat készíteni, hanem valamilyen úton-módon, hatásosan el kell érni a medvénél, hogy ő is féljen tőlünk” – jelentette ki Heltai Miklós.

(Nyitóképünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×