A parlamenti honlapon olvasható, Hantosi István és Hende Máté által jegyzett, kedden benyújtott előterjesztések szerint a közszolgálati média intézményi és szervezeti rendszerének nyári átalakításával a jövőben a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látja el a közszolgálati médiaszolgáltatói feladatokat, míg az önálló MTI Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik.

Az indoklás szerint a határozati javaslatok célja nem csupán az alapító okirat formális elfogadása, hanem az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése is. Kiemelt cél a tulajdonosi joggyakorlás és a szerkesztői-szakmai függetlenség közötti határ egyértelművé tétele.

A Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló javaslat megállapítja: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be történő beolvadását követően a Duna Médiaszolgáltató elnevezése Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-re változik, közszolgálati médiaszolgáltatóként működik.

A társaság alaptőkéje egy darab 230 millió forint névértékű törzsrészvény, amelynek tulajdonos a magyar állam; a részvényesi jogokat a Független Közmédia Testület gyakorolja.

Közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként jönne létre a nemzeti hírügynökség a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat alapján. Az MTI alaptőkéje ötmillió forint, az államot megillető részvényesi jogokat a másik médiacéghez hasonlóan a Független Közmédia Testület gyakorolja.

A testület nyílt pályázati eljárásban választja meg a két cég vezérigazgatóit, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

Az MTVA vagyona a Magyar Rádió és Televízióhoz kerül; a közmédiatestület dönt a céghez került vagyonelemeknek az érintett jogi személyek közötti, közszolgálati funkciók szerinti felosztásáról. A vagyonelemek átadásáig a Magyar Rádió és Televízió gondoskodik az MTI működéséhez szükséges feltételekről.

Az alapító okiratok rögzítik a társaságok célját és közszolgálati feladatait. Ez a rádió és a televízió esetében azt jelenti: „tevékenységének középpontjában a közérdek szolgálata, a társadalom hiteles és időszerű tájékoztatása, a nemzeti és kulturális értékek megőrzése, a társadalmi és kulturális sokszínűség bemutatása, valamint a közszolgálati médiatartalmakhoz való széles körű hozzáférés biztosítása áll".

Az MTI célja, hogy „a nemzet egésze számára, a polgárok demokratikus jogainak gyakorlása érdekében pártatlanul, kiegyensúlyozottan, pontosan, gyorsan és megbízhatóan minőségi információkat biztosítson" – áll a társaság létrehozásáról szóló javaslatban, amely rögzíti azt is: a hírügynökség kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől függetlenül működik.

Az alapító okirat a munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz: a társaság köteles biztosítani munkavállalói szakmai önállóságát, továbbképzését, munkajogi jogainak érvényesülését, valamint az újságírói, szerkesztői és műsorkészítő munka szakmai feltételeit. A munkavállaló nem kötelezhető jogszabálysértő, valótlan adat közlésére irányuló vagy a szakmai-etikai követelményeket súlyosan sértő utasítás teljesítésére – olvasható.

A határozati javaslat azt is tartalmazza, hogy Magyar Rádió és Televízió 2027-ben egyéves, 2028-tól az Országgyűlés által elfogadott hároméves költségvetési törvény keretei között gazdálkodik, utóbbi rendelkezés az MTI-re is vonatkozik.