Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Tőzsdemúzeum/Povázsai László

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, akik megnézik a „Pesti Tőzsde Világa” című, hiánypótló tárlatot, amely 2026. október 25-ig látogatható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036 Budapest Korona tér 1.).

„Gazdaságtörténeti portálunk, a tozsdemuzeum.hu elindítását egy két évvel ezelőtti, kerek évfordulóra időzítettük – mondja Radnai Márton ötletgazda. – A portált azért hoztuk létre, hogy egyrészt elősegítsük a szakmabéliek pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásait, másrészt a laikus közönség számára is kapaszkodót nyújtsunk. Idén a virtuális térből kilépve a fizikai térben is megvalósítottuk a Tőzsdemúzeumot. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum befogadta a kezdeményezésünket, és így korabeli relikviák révén – vagyis a dokumentumok, részvények, plakátok, használati tárgyak bemutatásával – még jobban megismerhetővé vált a pesti tőzsde fordulatos története” – fogalmaz Radnai Márton.

A Tőzsdemúzeum csapata a projekt első fázisában az árfolyamokat és az osztalékadatokat kutatta fel. Vállalkozásukban ekkor leginkább a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. volt segítségükre, hiszen az árfolyamok mozgásáról akkoriban leginkább csak a korabeli újságok, valamint az úgynevezett árjegyző lapok oldalain lehetett információhoz jutni. Ezeket az adatokat először digitalizálni kellett, s csak ezt követően lehetett további elemzéseket elvégezni.

Az adatbázis létrehozásakor szembesültek azzal, hogy számos, egykor jelentős magyar vállalat neve, története, és vezetőinek életrajza feledésbe merült. Emiatt a második fázisban azt tűzték ki célul, hogy a legaktívabban kereskedett 100 cég történetét, és meghatározói vezetőik életrajzát felkutassák.

A projekt azonban itt nem ért véget. Eltökéltek voltak abban, hogy minél szélesebb közönség számára elérhetővé tegyék a pesti tőzsde fordulatokban gazdag történeteit. Ezért jött létre a „Pesti tőzsde világa” című időszaki kiállítás.

Célul tűzték ki, hogy a kiállításon bemutatott anyagból rajzolódjon ki az a gazdasági hálózat, melyet a korszak jelentős iparágainak meghatározó vállalatai alkottak. A látogatók olyan ismert cégek történetével találkozhatnak, mint a Dreher, a Ganz, a Goldberger, a Tungsram vagy a Chinoin. Céljuk volt az is, hogy bemutassák ezen cégek meghatározó vezetőinek életrajzait, kitérve életük színes és tragikus fordulataira is.

A fentieken túl a tárlat központi elemeként egy újonnan, a kiállítás alkalmából készült, részletgazdag makett is látható — a monumentális Tőzsdepalota kicsinyített mása a hajdani kereskedések helyszínét idézi meg annak eredeti formájában. A makett nem csupán látványos kiállítási elem: segítségével új nézőpontból válik értelmezhetővé a századforduló Budapestjének gazdasági és építészeti világa. A Szabadság tér meghatározó épületeként ismert Tőzsdepalota a korszak egyik legnagyobb építészeti vállalkozása volt, amely egyszerre testesítette meg a Monarchia pénzügyi erejét, a modern város fejlődését és az új magyar építészet útkeresését.

Talán a fentiekből is kitűnik, hogy a pesti tőzsde története nem csupán a pénzügyi élet krónikája. A börze viszontagságos históriája ugyanis pontosan leképezi a modern magyar gazdaság születését is – azt az aranykort, amikor a tőke, az információ és a vállalkozói kezdeményezés egymásra talált.

(x)

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×