Infostart.hu
eur:
367.48
usd:
334.82
bux:
143918.5
2026. november 18. szerda Jenő
Schoolgirls walking hand in hand at school isle
Nyitókép: Klaus Vedfelt/Getty Images

Oktatáskutató: „ne ilyet akarjunk” – alapjaiban alakítanák át a tantervi rendszert

Egységes iskolarendszert, az osztályzás helyett a tanulást segítő értékelést és nagyobb tanári önállóságot javasol a Civil Közoktatási Platform. Nahalka István oktatáskutató az InfoRádióban arról beszélt: elképzelésükben együtt tanulnának a különböző társadalmi hátterű gyerekek, a pedagógusok pedig nagyobb szabadságot kapnának a személyre szabott fejlesztéshez.

A Civil Közoktatási Platform javaslatot tett egy hosszú távú magyarországi oktatásfejlesztési stratégiára. Ez számos kérdést érint, egyebek mellett bizonyos iskolatípusok megtartását vagy megszüntetését, az osztályozás mikéntjét, a tanulási módszereket, a Nemzeti alaptanterv hatáskörét. A dokumentumot (amely ide kattintva tölthető le pdf formátumban) egy „termékeny társadalmi vita kiindulópontjának” szánja a szervezet.

Mint az InfoRádióban Nahalka István oktatáskutató elmondta, a CKP azt szeretné, hogy komprehenzív iskolarendszer alakuljon ki. Ez olyan struktúrát jelent, amelyben az iskolák nyitottak, együtt „nevelődnek” a különböző társadalmi csoportokból származó gyerekek, nincs szelekció és szegregáció, az esélyegyenlőtlenség pedig alacsony szinten van. Hozzátette: ennek az lenne a következménye, hogy eltűnne minden különleges iskolatípus, így a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok is.

Jelentősen módosítanák az értékelési rendszert is, ugyanis a mai szisztémának a középpontjában egy egyfajta minősítés áll. Minősíteni akarjuk a tanulókat, sorba rendezni őket, valamihez viszonyítva megmondani, hogy milyen teljesítményszintet érnek el – mutatott rá a szakember, óriási szakmai problémának nvezve, hogy nagyon komplex dolgokat, tudásokat akarunk összehasonlítani egymással, és ez nem működik, mégis naponta megtesszük az osztályzatokkal.

Szerinte új funkciót érdemes adni a pedagógiai értékelésnek, jelentősen háttérbe szorítva a minősítés szerepét, hogy a tanuló tisztába kerüljön saját tudásának adaptivitásával.

Vagyis az értékelés elsősorban azt szolgálja, hogy a tanuló felismerje: a tudása fontos, értékes és szükséges – fogalmazott Nahalka István. Az oktatáskutató szerint ennek döntő jelentősége van a tanulási folyamatokban, hiszen azt vagyunk hajlandók mélyen megtanulni, amit adaptívnak gondolunk az életben, ami fontos számunkra, és ami illeszkedik az életünkhöz. Éppen ezért érdemes ezt a változtatást megtenni, ami azt is jelenti, hogy az osztályzás elhagyható lenne.

A Civil Közoktatási Platform elképzeléseivel teljes mértékben összhangban van a nagyobb tanári önállóság. Az oktatáskutató elmondása alapján

a tantervi rendszert alapvetően kellene átalakítani annak érdekében, hogy az ne kösse meg a pedagógus kezét a gyerekekkel folytatott munkában és a fejlesztésben.

A tanítás és tanulás folyamatait tekintve ezt úgy lehetne elérni, hogy a Nemzeti alaptanterv mellől egyrészt elhagyjuk a kerettanterveket, mert azokra csak akkor van szükség, ha olyan részletes és előíró jellegű központi tantervi rendszert akarunk, mint amilyen most is működik – mondta.

„De ne ilyet akarjunk, hanem olyat, ami csak átfogó előírásokat mond ki arról, hogy az iskoláknak milyen fejlesztési feladatokat kell ellátniuk, egyébként pedig a pedagógusokra bízza, hogy az egyes osztályokban, a gyerekekhez személyesen és differenciáltan alkalmazkodva milyen konkrét célokat, követelményeket és tananyagot határoznak meg” – fejtette ki.

Nahalka István szerint erre nagyon nagy szükség lenne ahhoz, hogy a pedagógus felszabaduljon, és a sokat emlegetett önállóság valóban megvalósuljon az iskolákban. Ez elemi feltétele annak, hogy a pedagógia egyik legfontosabb tétele és követelménye, a differenciálás és a személyre szabott fejlesztés valóban érvényesüljön – hangsúlyozta az oktatáskutató az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×