A Központi Nyomozó Főügyészség a korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásában Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt – úgynevezett rejtett figyelést – alkalmazott, írta Kovács Katalin, a KNYF szóvivője, hozzátéve, hogy erre a büntetőeljárási törvény lehetőséget ad.

Az ügyészséget azután kereste meg az MTI, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke egy televíziós interjúban azt mondta: tudomása szerint Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert a KNYF leplezett eszközökkel figyelte a nyomozás idején. Jelezte azt is, hogy tudomása szerint Seszták ügyvédjét, Papp Gábort külön senki nem figyelte, az ügyvéd azonban ezzel szemben azt állította, hogy őt is megfigyelték, ami a volt miniszter letartóztatása után is folytatódott. Az ügyvéd törvénytelennek nevezte a volt miniszter megfigyelését és követését, mivel az még mentelmi jogának felfüggesztése előtt történt.

Az ügyészség az MTI-nek küldött válaszában ezt vitatta. A KNYF azt írta: a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafus ötödik bekezdésének „a” pontja ad lehetőséget a leplezett megfigyelésre, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki.

A törvény 719. paragrafusának első bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tették hozzá.

A KNYF válaszában hangsúlyozta: Papp Gábor ügyvéd esetében nem alkalmaztak leplezett eszközt, rejtett figyelés rá nem irányult.

Közölték azt is, hogy miután az NVVH nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészségnek nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és annak mi lett a sorsa – írta válaszában a KNYF szóvivője.

A vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese szeptember 22-én tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az Országgyűlés szeptember 28-án határozott a mentelmi jog felfüggesztéséről.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével kapcsolatos milliárdos vesztegetési ügyben Seszták Miklós ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között - közvetítőn keresztül - összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.

A KDNP kedden jelentette be, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követelik az ügyben. Latorcai Csaba, a párt ügyvezető alelnöke a Facebook-oldalán közzétett videóban kijelentette: országgyűlési képviselőt nem lehet csak úgy megfigyelni semmilyen eszközzel, a mentelmi jog sérthetetlensége miatt.