Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

A magyar ügyészség visszautasítja az EP-jelentéstevő állításait

Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevőjének ügyészséget érintő valótlan állításait – tudatta a Legfőbb Ügyészség közleményben.

Magyarországon az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el.

Az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik keddi sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni.

A jelentéstevő véleménye szerint az ügyészség, a legfőbb ügyész nem független Magyarországon. Ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel bíró ügyészi szervezet működik az Európai Unióban Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig – amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket – erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást. Ugyanakkor a magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint például a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet.

A jelentéstevő véleménye szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban. Ezzel szemben az EU közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és két százalékponttal jobb az uniós átlagnál. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik.

A magyar ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel maga is fellép a korrupció ellen és minden esetben, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, vádat emel.

A korrupciós bűncselekménnyel érintett regisztrált elkövetők számát vizsgálva megállapítható, hogy a magyarországi korrupciós helyzet viszonylag állandó.

Ezzel kapcsolatban külön kiemelést érdemel, hogy Laura Codruta Kövesi asszony, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze többször is – így legutóbb az Európai Unió tagállamai Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózatának idén májusi luxemburgi konferenciáján, ahol egy évre Polt Péter legfőbb ügyész vette át a szervezet elnöki tisztségét – eredményesnek értékelte az EPPO és a magyar ügyészség 2021 áprilisában munkamegállapodással is megerősített szakmai együttműködését.

A jelentéstevő véleménye szerint Magyarországon teljes büntetlenséget élveznek az elkövetők, illetve az ügyészi hivatalnál eltűnnek az ügyek.

„Ez egy képtelen állítás, ami minden alapot nélkülöz. A magyar ügyészség, ahol annak fennállnak a törvényi feltételei, minden esetben vádat emel.

Várjuk a jelentéstevő saját – álláspontunk szerint nem valós – állítását alátámasztó konkrét példáit” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

Ide kapcsolódnak az uniós elvárásoknak megfelelő új jogintézmény, a 2023. január 1-jétől alkalmazandó kiegészítő pótmagánvád eddigi tapasztalatai. Az eljárás lehetővé teszi, hogy egyes kiemelt – így például korrupciós – bűncselekmények esetében bárki a bírósághoz forduljon felülbírálati indítvánnyal, ha az ügyben feljelentés elutasítás vagy megszüntető határozat született. 2023-ban 35 esetben éltek a jogosultak ezzel a jogukkal. A bíróság 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy ismételt felülbírálati indítvány benyújtására már csak egy esetben került sor, amit a bíróság elutasított. Kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be.

Az ügyészség a törvények szerint jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben – közölték.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Lerántotta a leplet Amerika a félelmetes M1E3 páncélosról - Megszületett a csataterek új uralkodója?

Lerántotta a leplet Amerika a félelmetes M1E3 páncélosról - Megszületett a csataterek új uralkodója?

Az amerikai M1 Abrams harckocsi igazi túlélő: az 1980-as évek óta számtalanszor nekiállt már a Pentagon, hogy fejlesszen egy olyan tankot, amely szebb, jobb ütőképesebb – a végső döntés mindig az lett, hogy inkább maradjon még néhány évig a jól bevált páncélos. A napokban bemutatták az Abrams-család legújabb tagját Detroitban, az M1E3-ast, amely várhatóan a következő évtizedekben kiszolgálja majd az amerikai haderő igényeit, mint elsődleges harckocsitípus. Nézzük meg, mit lehet tudni a gépről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×