eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
lake predatory fish rotan (Perccottus glenii). small fish in the hand of a fisherman.
Nyitókép: Getty Images / Dmitriy Yermishin

Invazív halfaj terjed, nem tudják, hogyan lehetne megállítani

Az amurgéb már a Bódván is megjelent, holott korábban onnan nem volt a kutatóknak előfordulási adata.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer halközösségek vizsgálata projekt keretében végzett felméréseket a Bódván 2023. szeptember 13-án Sallai Zoltán. Perkupánál a közúti híd alatt, nem messze a gyűrűzőtábortól, a folyó bal partján vízben gázolva halászott elektromos halászgéppel, és a a viszonylag gyorsan áramló, kavicsos medrű folyószakaszon a part menti növényzetből egy kifejlett amurgéb került elő - írja a Berek.hu.

Az előfordulási adat bizonyítja a faj további terjeszkedését, valamint azt, hogy a gyors sodrású szakaszok sem akadályozzák meg a gradációját

- írja a lap. A magyarországi vizekben hét gébfaj él, ezek közül csak az említett amurgéb számít a törvény értelmében inváziós fajnak, a másik hatot spontán jövevényként kategorizálja, bár bizonyos kutatók mind a hetet invazívnak tartja.

A horgászok nem feltétlenül tudnak különbséget tenni a gébek között, de az is előfordul, hogy védett halnak vélik és visszadobják. Mint írják, fontos lenne tudatosítani, hogy

egyik gébfaj sincs jelenleg a természetvédelmi oltalom alatt, és a horgászok ne engedjenek vissza egyetlen gébet se, hiszen az inváziós fajok jelentős károkat okoznak mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára.

Sallai Zoltán a lap kérdésére elmondta, a gébek nagy része a történelmi Magyarország területén jelen volt, majd amikor a faunaterületünk csökkent a trianoni békeszerződés miatt, ezek kívül rekedtek. Az elmúlt két-három évtizedben kezdtek el észak felé terjeszkedni, ami valószínűleg a globális felmelegedéssel hozható összefüggésbe.

Az amurgéb eredetileg Kelet-Oroszországban, Északkelet-Kínában és a Koreai-félsziget északkeleti részén, illetve a szibériai Tugur folyóban honos, magyar nevét is ez utóbbiról kapta, az Amur középső szakasza és annak vízgyűjtője. Közép-Európában először 1993-ban, Lengyelországban jelent meg, hazánkban pedig 1997ben dokumentálták a Tisza-tóban. Azóta nagyon gyorsan szétterjedt a Tisza vízgyűjtőjén. A 2000-es években bekerült a Balaton vízgyűjtőjére, és megjelent a Duna menti síkságon és a Dráva vízrendszerében, illetve a Duna mellékén is.

Az amurgéb falánk ragadozó, nem válogatós, elfogyaszt mikroszkopikus rákokat, rovarokat, puhatestűeket, halakat és kétéltűeket egyaránt.

Ráadásul a tűrőképessége is jó, mert bár alapvetően dús növényzetű állóvizekben, csatornákban érzi igazán otthon magát, halastavakban és lápi élőhelyeken is képes elszaporodni. Jól tűri az oxigénszegény vizet is, napjaink Magyarországának egyik leginkább terjedő inváziós faja.

A lap azt írja, ahol az amurgéb megjelenik, és tömegesen elszaporodik, jelentősen csökkenti az őshonos élőhely fajdiverzitását. Főként más halakra, gőtékre, békákra veszélyes, számos természetvédelmi szempontból értékes őshonos halfaj eltűnését okozhatja az adott víztérből. Ezt a jelenséget hatékony táplálékkonkurensként is előidézi. A lápipóc-állományokra különösen veszélyes.

Gazdasági hatásait még nem vizsgálták idehaza, azonban a Bajkál-tó vízgyűjtőjén Szelenga folyóban jelentős negatív hatását mutatták ki két, kimondottan gazdasági értékkel bíró hal állományára.

Jelenleg nem ismert olyan eljárás, amellyel sikeresen lehetne fellépni az amurgéb terjedése ellen.

Egyedül a vízrendszerbe való bejutása jelent valamelyest védelmet, ehhez azonban nagyon komolyan betartatott szabályozásra van szükség a halszállítmányok ellenőrzését illetően, valamint fontos, hogy olyan vízrendszerekből, ahol a faj jelen van, ne lehessen halat szállítani amurgébmentes vízterületekre.

Fontos az is, hogy a horgászok, akvaristák felismerjék a fajt, és ne használják élő csaliként, ne segítsék a terjedését. A faj tartása, tenyésztése, természetbe történő kibocsátása minden uniós tagországban tilos.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×