eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Pixabay

Ipsos-felmérés: ilyen vezetőre vágynak a magyarok

Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amiben Magyarország is részt vett.

Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre – idézi a populizmus népszerűségét vizsgáló Ipsos-felmérés eredményeit a 24.hu. A lap elsősorban a magyar válaszokat vette górcső alá.

Mint olvasható, a magyarok arra vágynak, hogy egy erőskezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat.

A felmérés alapján a magyarok negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint „romokban hever az ország”. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es.

A kutatáshoz az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek, miszerint

  • a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
  • a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
  • erős vezetőre van szükség,
  • az erős vezetőnek kell visszavennie az országot a gazdagoktól, és
  • a szakértők nem értik az emberek problémáit.

A fenti állításokra adott reakciók összesítése alapján világszerte

az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.

A válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is, úgy vélik, hogy azok nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”, és ez az apátia egy másik kérdésre adott válaszból is kiérződik. A megkérdezett honfitársaink 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.

Ami az ország helyzetének javítását illeti, ennek egyik módja a magyarok 52 százaléka szerint az lenne, ha leállítanák a bevándorlást, a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet. Annak már jóval nagyobb támogatottsága volt (81 százalék), hogy a munkaadók részesítsék előnyben a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól – olvasható egyebek mellett.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×