Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Látogatók a Rudas Gyógyfürdő és Uszodában 2016. március 20-án. Az ENSZ 1992-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, amelynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Akár 20 százalékkal is drágulhatnak a fürdőbelépők

A víz- és csatornadíjak emelkedése miatt jelentős áremelés várható idén az ország legtöbb fürdőjében, egyes hazai létesítményeknek akár több tízmilliós pluszköltséggel is számolniuk kell. A Magyar Fürdőszövetség várakozása szerint 15-20 százalékos drágulás is elképzelhető a belépőjegyek esetében.

A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az átlagárakat figyelembe véve a nem lakossági fogyasztók számára a vízdíjak a duplájára, a csatornadíjak pedig a két és félszeresére vagy akár a háromszorosára is emelkedhetnek idén.

Kurdi Viktor emlékeztetett, hogy a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által decemberben benyújtott rendelet alapján január elsejétől – tizenkét év után – megváltoztak a nem lakossági fogyasztásarányos víz- és csatornadíjak Magyarországon. A különböző intézmények, kisebb és nagyobb vállalkozások, valamint a gyárak mellett a fürdők is ebbe a kategóriába sorolhatók be.

A rendelet az üzleti vízdíjat köbméterenként országszerte egységesen 731,52 forintban, a vonatkozó alapdíjakat pedig az átfolyási átmérőtől függően havi 1068 és 774 261 forint közötti összegben határozta meg.

A víziközmű-szolgáltatóknak ezeken túl meg kell fizetniük a szennyvízelvezetés díját is, ami a nem lakossági ügyfelek esetében országosan egységesen köbméterenként 1187,87 forint csatornahasználati díjat és 51 forint vízterhelési díjat, valamint az átfolyási mérő átmérőjétől függően bekötésenként 2109 és 1 millió 529 394 forint közötti alapdíjat jelent.

Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára jelentős drágulásról számolt be a belépőjegyeket illetően. Mint mondta, tavaly fürdőtől függően 25-30 százalékkal emelkedtek az árak,

idén pedig további 15-20 százalékos emelkedés várható.

Balogh Zoltán közölte: Budapest környékén jelenleg körülbelül négyezer forintot kell fizetni a belépésért egy fürdőbe, várakozása szerint ez az összeg emelkedni fog az év további részében. A nagyobb fürdők esetében pedig már most is 7-8 ezer forint körül van egy felnőtt belépőjegy ára, míg a külföldi vendégek által is látogatott fővárosi fürdőknél a tízezer forintot is megközelítheti a jegyár.

Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketingigazgatója megerősítette: a legtöbb fővárosi fürdőben már az év elején volt áremelés. Ugyanakkor hozzátette: a legtöbb helyen a drágulás bőven a 2023-as évre vonatkozó átlagos inflációs érték (17,6 százalék) alatt van.

A leglátogatottabb fürdőkben 5-12 százalékos áremelést történt, míg a történelmi, nagy fürdőkben 10-12 százalékkal drágultak a belépők januárban.

A Magyar Fürdőszövetség szerint a közüzemi díjak emelkedése egy kisebb vagy közepes fürdő számára éves szinten tízmilliós nagyságrendű többletköltséget, míg egy nagyobb fürdő esetében akár százmilliót is meghaladó költségnövekedést jelenthet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×