A jelenlegi szabályozás a szélerőművek esetén 12 kilométeres védőtávolságot ír elő a lakott területektől, ezért szinte nincs olyan hely az országban, ahová ilyen áramtermelő egységet lehetne telepíteni. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában azonban bejelentette, hogy küszöbön áll a megállapodás az Európai Unióval, amelynek értelmében

az új védőtávolság 700 méter lehet.

A tárcavezető hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy korlátlanul lehet majd szélkereket telepíteni, mert nem állhat például lakott területen, Natura 2000-es vagy világörökségi védelem alatt álló részeken. Lantos Csaba azt is hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében nincs annyi szél, mint például a tengereknél, de ennek ellenére ez is egy fontos megújuló áramforrás lehet, ugyanakkor a napelemhez képest más léptékkel számolnak: jelenleg 300 megawattos kapacitás van, és ez 2030-ra 1000 megawattra mehet fel.

„Az ország területének 11 százalékán értelmes a telepítés, de nem akarunk szélkerékerdőket. Az energiamix szempontjából viszont fontos lenne, mert a szél fújhat éjszaka meg felhős idő esetén is” – mondta a miniszter, de kiemelte, a telepítésbe minden esetben a helyi közösségeknek, önkormányzatoknak bele kell egyezniük. Az építési törvényben szabályozott 40 méteres magasságtól is akkor lehet majd csak eltérni, ha helyben ehhez hozzájárulnak.

Egységes víz- és csatornadíj

A víziközműveknél is jelentős változásról számolt be Lantos Csaba. Mint kiemelte: Magyarországon európai összehasonlításban is magas az ellátottság (vezetékes víz esetében 98 százalék, a csatornánál 87 százalék), de az 1700 vízmű és 870 szennyvíztelep működtetése sok pénzbe kerül.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyes szolgáltatók között nagy az eltérés, például 49-szeres a díjkülönbség. Korábban a kormány befagyasztotta ezeket a díjakat a rezsicsökkentés részeként, de ez azt is jelentette, hogy elmaradtak a fejlesztések, ezért változtatásról döntöttek. Mint elmondta, ma már csak 38 víziközmű-szolgáltató van, az év végére a fele állami tulajdonba kerül.

„A szolgáltatók közötti vízátadás eddig szabályozott áron történt, és alapfelfogás, hogy mindenkinek biztosítani kell az ivóvizet. Ezért elfogadhatatlan, hogy Budapest azzal fenyeget, nem ad át vizet más szolágáltatóknak” – mondta Lantos Csaba.

A miniszter bejelentette, hogy a lakossági árakon nem változtatnak, de

a közületi fogyasztóknál egységes, országos díjrendszer lesz, amely az alapdíjból és a fogyasztásarányos díjtételből áll majd.

„Idén 150 milliárdot teszünk bele a rendszerbe, hogy működőképes maradjon, de ezzel a rendezéssel elérjük, hogy elindulhat egy vízrekonstrukciós program” – mondta, és hozzátette, hogy most 22-23 százalékos az átlagos vízveszteség, de van, ahol 50 százalék feletti, ott kell először beavatkozni. Ennek a forrását teremti meg egyrészt az egységes vízdíj, másrészt létrehoznak egy olyan alapot, amelynek révén

a tehetősebb vízközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat

a rosszabb helyzetben levőkhöz, mert ahogy a miniszter kiemelte: ebben a szektorban nem a profit az elsődleges szempont.

Zöld átállás

Az energiatermelés és -fogyasztás átalakulásáról is beszélt Lantos Csaba, elmondta, hogy miközben jelentős belső átrendeződés történt, zajlik az elektrifikáció, közben tovább kell csökkenteni az energiafogyasztást. (Azt is elmondta, hogy az eltelt egy évben a gázfogyasztás 15, az áramfogyasztás hét százalékkal csökkent – utóbbi a szakembereket is meglepte.) A termelés átállása zajlik a fosszilis energiaforrásokról a karbonmentesekre, így a nukleáris és a megújuló energiákra: ezek a szélenergia, a napenergia, a geotermikus energia.

„Az olajon alapuló energia-előállítás már minimális, egyetlen szénerőmű van, a mátrai, ezt ki fogjuk vezetni, ezért épül gázturbinás erőmű a mátrai üzem területén. Komolyan vesszük, hogy egyre kevesebb szén-dioxid kibocsátásával termelünk majd egyre több áramot” – jelentette ki a miniszter.

A következő lépés a megújuló forrásokból megtermelt energia tárolása lesz. Ennek egyik lehetőségeként említette egy szivattyús erőmű alkalmazását, ahol két tó között cirkuláltatják a vizet, amikor többlet van, felpumpálják a felső tóba, amikor kevés az áram, akkor pedig leengedik, és ezzel termelnek áramot. Most vizsgálják, hogy hol lehetne elhelyezni egy ilyen létesítményt.

Rövid távon megoldás lehet, az áramtárolás, az akkumulátorok használata, ha jelentős akkumulátorgyártó kapacitás épül ki Magyarországon, akkor ezt ezen a területen is ki lehet használni.

Új pályázatok

Ugyanezt tervezik kisebben a háztartási méretű erőműveknél, ezért jönnek januártól 75 milliárd forintos kerettel azok a pályázatok, amelyek révén egyszerre lehet telepíteni napelemeket és tárolókat is, így a háztartásban megtermelt energiát helyben lehet elfogyasztani, és nem kell hozzá a hálózatot terhelni.

Lantos Csaba arról is beszámolt, hogy idén 1500 megawattnyi napelemes erőmű épült, 2200 háztartási, 3300 ipari méretű, ehhez képest 5500-6500 megawattnyi napi áramszükséglet van Magyarországon. „Folyamatosan települnek újak, tavaszra lesznek olyan időszakok, amikor napelemekkel fogjuk száz százalékban biztosítani az ország áramszükségletét. Ezt kevesen tudják elmondani” – jelentette ki a tárcavezető.

A háztartások is pályázhatnak januártól 62 milliárd forintra, ezekből szintén energiatárolókat létesíthetnek, de terveznek egy év múlva olyan támogatási rendszert is, amikor kifejezetten azért adnak pénzt a vállalkozásoknak, hogy termeljenek áramot és tárolják is el.

A miniszter elmondta, hogy a hazai villamosenergia-hálózatot nem a kétirányú táplálásra tervezték, de nem is kell teljesen újraépíteni. Amikor leállították az új napelemes rendszerek csatlakozását, átvizsgálták a teljes hálózatot, és január elsejétől a 93 százalékán lehet napelemet telepíteni. 11 ezer áramkörnél marad fenn a korlátozás, de ezt is folyamatosan felül fogja vizsgálni az energiahivatal.