eur:
389.57
usd:
364.05
bux:
68129.53
2024. május 2. csütörtök Zsigmond
Nyitókép: mnb.hu

Ötvenszeres áron megy már a magyar vizsla

31 emlékérmét – köztük 3 aranyat és 11 ezüstöt – bocsát ki idén a megalapítása 100. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Bank. A jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az InfoRádióban elmondta azt is, hogy miért nem adják ki két népszerű sorozat, köztük a „Magyar pásztor- és vadászkutyafajták” újabb darabjait idén. A 2019-ben megjelent 2000 forintos vizsla emlékérmét az interneten most 80-100 ezer forintért kínálják.

Idén 17 tematikában tervez emlékérmét kibocsátani a Magyar Nemzeti Bank – mondta az InfoRádióban Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

„Harmincegyféle emlékérmét adunk ki, köztük három aranyérmét, ezek lesznek az idei kibocsátás legértékesebb darabjai. Különlegesség, hogy idén három érme jelenik meg a Magyar származású Nobel-díjasok sorozatban, ugyanis Oláh György mellett a két tavalyi kitüntetett, Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére is bocsátunk ki emlékérmét” – mondta az igazgató.

Tovább bővül az Árpád-házi magyar szentek, a Nemzeti Hauszmann Program, a Nemzeti Emlékhelyek, valamint a Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat is – tette hozzá.

„Az idei legértékesebb kibocsátás a Középkori magyar aranyforint sorozatban megjelenő V. László aranyforintja lesz. Ez a korábbiakhoz hasonlóan most is három érmét jelent: készül egy dukát, vagyis 3,491 gramm és négy dukát, tehát 13,964 gramm tömegű változatban – mindkettő, pontosabban a színesfém változattal együtt mindhárom most is azonos átmérőjű, 20 milliméteres lesz. Az arany érmék ára mindig piacfüggő, a legnagyobb ára a mostani adatok szerint olyan 300-400 ezer forint körül lehet” – sorolta Hergár Eszter, és elmondta azt is, hogy emlékérmét kap az idén fennállásának centenáriumát ünneplő Magyar Nemzeti Bank, a Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége, a párizsi olimpia, illetve a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója is.

„Folytatjuk azt a hagyományt is, hogy a kiemelkedő történelmi és tudományos évfordulókra emlékérmékkel emlékezünk meg. Ilyen lesz idén a gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és a 13 aradi vértanú kibocsátás: ennek ezüst és színesfém változata is 77,7 grammos” – mondta.

Két népszerű színesfém sorozat újabb darabja azonban nem jelenik meg idén: a Magyar népmesék és a Magyar pásztor- és vadászkutyafajták következő érméire egy évet várni kell még. Utóbbi sorozat legelső darabja, a magyar vizsla az elmúlt évek legnagyobb értéknövekedését érte el a másodpiacon. Mint korábban az InfoRádióban Hergár Eszter is elmondta, a sorozat ezen eleméből mindössze tízezer darabot adtak ki, a nagy népszerűsége miatt emelték duplájára a későbbi kibocsátásokat. A 2019-ben 2000 forintért megjelent magyar vizslát az interneten most 40-50 szeres áron kínálják eladásra, átlagosan 80-100 ezer forint között.

„Valóban nem szerepel ez a két sorozat az idei tervben, ennek az oka egyszerű, és egyben örömteli is, a kibocsátási kapacitás véges. A Nobel-díjasok kiadásához mindenképpen ragaszkodtunk, és ez plusz kettő, illetve a színesfém változattal plusz négy emlékérmét jelentett” – mondta el Hergár Eszter, jelezve azt is, hogy 2025-ben folytatódik a két színesfém sorozat a kuvasszal, illetve a szorgalmas és a rest leány történetével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Erre nagyon kell figyelni a magyar cégeknek: fontos határidő közeleg, a biztonságuk a tét

Erre nagyon kell figyelni a magyar cégeknek: fontos határidő közeleg, a biztonságuk a tét

A kiberfenyegetések száma arányosan növekszik azzal, ahogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát, ugyanis sok esetben ők az elsődleges célpontjai ezeknek a támadásoknak. Mára nincs olyan vállalat, amely ne nézne szembe kiberbiztonsági kockázatokkal, ezért vált az utóbbi időben egyre aktuálisabbá a vonatkozó EU-s szabályozás megújítása. A jellemző támadások természetéről, a vállalati kiberbiztonság erősítésének szükségességéről, az EU új irányelvéről, a NIS 2-ről, valamint annak magyar implemetációjáról Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×