A Magyar Nemzeti Bank eddig több mint 175 ezer darab érmét adott el 2023-ban, ami minden előzetes várakozást felülmúlt. Az évnek azonban még nincs vége, és Hergár Eszter azt mondta az InfoRádióban, hogy becsléseik szerint december végéig elérhetik a 180 ezres darabszámot is. Összesen 16 tematikában bocsátottak ki emlékérméket 29 különféle kivitelben. A 175 ezer darab értékesített érméből

• 500 színarany,
• csaknem 53 ezer ezüst,
• mintegy 122 ezer pedig színesfém volt.

Az aranyérmék értékesítése 100, az ezüstérméké 93, míg a színesfémeké 87 százalékon felül volt.

Egyértelműen növekvő tendencia figyelhető meg, egyre többen keresnek, illetve vásárolnak nemesfémeket, érméket. Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója közölte: „körvonalazódni látszik egy fiatalabb generáció is a vevőkörben”, továbbá azt is megfigyelték, hogy egyre nagyobb teret nyer az online értékesítés, amelynek az aránya 5 és 10 százalék között volt az elmúlt években, idén viszont meghaladta a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy

majdnem minden harmadik érmét nem a hagyományos, bolti úton adtak el, hanem az interneten rendelték meg a vevők,

ami komoly mértékű elmozdulást mutat.

A magyar emberekre is nagyon jellemző az érme-, illetve a pénzgyűjtés, szinte nincs olyan család, ahol ne lenne legalább egy maréknyi lyukas fillér, régi alumínium forint vagy pengő. Ma már azonban nemcsak a gyűjtés kerül előtérbe, hanem a befektetési szándék is egyre dominánsabb. Hergár Eszter szerint mindkét irány, szempont megfigyelhető a fiatalok körében. Mint mondta, nagyon sokan csak egy bizonyos tematika miatt vagy valamilyen évforduló alkalmából vesznek érmét, így volt ez például az MNB által kiadott magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat bemutató emlékérme-sorozat esetében is.

A vevők jelentős része viszont befektetési célból vásárol érmét és ezt jól is teszik, ugyanis több példa is alátámasztja, hogy

az eladási ár és a másodpiaci ár között rendkívül nagy a különbség.

Hergár Eszter egy konkrét esetet is megemlített: az MNB Magyar vizsla-sorozatánál a 10 ezres példányszámban kiadott érmék kibocsátási ára 2000 forint volt, melyek most 60 ezer forintot érnek a másodlagos piaci értékesítésnél.

Nagyon megéri aranyérméket is vásárolni, melyeknek az ára többek közt az aranytőzsdei árjegyzéstől, a ritkaságtól, illetve a kibocsátott példányszámtól is függ. Érdemes megfontolni a befektetést, ugyanis az aranyérmék átlagos értéke dollárban most 8,2 százalékkal magasabb a kibocsátás időpontjához képest. Kijelenthető tehát, hogy biztos befektetés mellett dönt az, aki ilyen célból vesz aranyérmét.

A már említett magyar pásztor- és vadászkutya-fajtákat bemutató sorozatnak nemrég jött ki az ötödik eleme, az első érmék ára pedig jelentősen megemelkedett. Hergár Eszter szerint ennek az az oka, hogy annyira népszerűnek bizonyult ez a tematika, hogy emelniük kellett az eredeti 10 ezres példányszámon, ami azonban továbbra is limitált mennyiség. A Magyar Nemzeti Bank ilyen előzmények után „Erdélyi kopó” megnevezéssel 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki októberben az állatok világnapja alkalmából, amely viszont már 20 ezer példányban készült el. Ez a sorozat lett a 2023-as év egyik legnépszerűbb MNB-érméje, nagyon rövid időn belül elfogytak.

Értékesítési szempontból idén a Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmét kapkodták el a leggyorsabban,

amely nem szerepelt az előzetesen közzétett érmekibocsátási programban, nem lehetett előjegyezni. Valószínűleg éppen ezért voltak rá kíváncsiak ennyire sokan. Ugyancsak nagyon keresett volt a Himnusz megszületésének 200. évfordulója alkalmából kiadott érme, a harmadik legnépszerűbb pedig az I. András magyar király tiszteletére megálmodott ezüst- és színesfém emlékérme lett. Ezeket követték az eladási listán a Petőfi 200, valamint a Kúria alapításának 300. évfordulójára kibocsátott érmék.

Hergár Eszter elárulta, hogy a kibocsátási program társadalmi egyeztetés, számos konzultáció, az adott témákban érintett intézmények, szervezetek javaslatai alapján áll össze, de egyénileg is bárki előállhat egy-egy ötlettel, az MNB nyitott bármilyen kezdeményezésre. Éppen egy ilyen javaslat volt, hogy érdemes lenne kibocsátani egy emlékérmét Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából, így ez utólag került be a programba.

A legtöbben az I. András-érmét jegyezték túl.

Az Árpád-házi király tiszteletére 500 ezer Ft névértékű egy unciás színarany, 15 ezer Ft névértékű szintén egy unciás színezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az aranyérme esetében kétszeres volt az előjegyzési igény. Végül úgy oldották meg az értékesítést, hogy közjegyző jelenlétében azok között sorsolták ki az érméket, akik írásban jelezték, valamint meg is erősítették az előjegyzési vásárlási igényüket.

Az Erdős Pál-érménél is majdnem kétszeres volt az előjegyzési igény. Ebből 2000 darab volt előjegyezhető és csaknem négyezren szerették volna megszerezni. Hasonló arányok voltak megfigyelhetők a túljegyzést illetően a Petőfi 200-, a Raoul Bott- és a Csokonai-emlékérem esetében is.

Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: jelentősen megnőtt a webshopjuk forgalma, egyre többen kérik postán a kézbesítést. „Idén az értékesített érmék legalább fele kiszállítással került a gyűjtők, érdeklődők tulajdonába, de azért még a hagyományos beszerzési mód is igen elterjedt” – magyarázta. Hergár Eszter hozzátette: sokszor előfordul, hogy a kibocsátás napján hosszú sorok kanyarognak a pénzverő boltjánál.

Végül elmondta: idén összesen 15,5 kilogrammnyi aranyat használtak fel a színarany érmék előállításához, ami 500 unciának felel meg, az ezüst emlékérmék összesített súlya pedig 1756 kilogramm volt, ami 56 500 uncia.