A dél-koreai Bumchun salgótarjáni üzemében 60 főt bocsátottak el, többségében magyarokat, kisebb részben külföldieket. Az eset felháborodást okozott, ugyanis decemberben vietnámi vendégmunkások érkeztek a gyárba, akiket éppen a kirúgott munkavállalók tanítottak be. A történtek után a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálódni kezdett.

„Nyilván hallunk ilyenekről, de ezeken a helyeken tudomásunk szerint nem is működnek szakszervezetek” – mondta a salgótarjáni eset kapcsán Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a vg.hu-nak, hangsúlyozva, éppen ezért kell hatékonyabbá tenni az ellenőrzéseket, hogy a jövőben ilyen visszaélések ne fordulhassanak elő.

Az idén életbe lépő idegenrendészeti törvény szerinte akkor lesz működőképes, ha az szigorú, nagy gyakoriságú és hatékonyságú ellenőrzéssel párosul. „Minden jogszabály annyit ér, amennyit abból betartanak vagy betartatnak” – jegyezte meg.

Mészáros Melinda az InfoRádióban elmondta: változatlanul fennáll, hogy a munkáltatónak többe kerül a harmadik országbeliek foglalkoztatása a járulékos költségek (utaztatás, étkezés, szállás) miatt, mint a magyar munkavállalóké. A többletköltség alapvetően abból jelentkezik, hogy az utaztatási költségüket, az előzetes szervezési költséget, a magyarországi tartózkodásuk időtartama alatt az elszállásolások költségeit és az étkezési költséget is a munkáltatók fizetik.

"Kimondható az, hogy legalább 1-1,5 millió forinttal többe kerül éves szinten egy külföldi munkavállaló foglalkoztatása a magyar munkavállalókhoz képest. A bérek tekintetében pedig - mivel rájuk is a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak, és a legtöbb cégnél bértarifák vannak érvényben - gyakorlatilag ugyanazt a bért kell biztosítani, mint a magyar munkavállalók számára. Vagyis ilyen oka, indoka nem lehet annak, hogy harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatnak ma Magyarországon" - utal arra, hogy nem fogja a vendégmunkások foglalkoztatása letörni a béreket.

Megjegyezte: ezen a piacon is nagyon komoly verseny alakult ki a közép-kelet-európai országok és a nyugati országok között.

"A megfelelően kvalifikált, jól integrálható harmadik országbeli munkavállalóknál már bérverseny van, és ebben azért a közép-kelet-európai országok nem állnak nyerésre" - fogalmazott.

A Liga vezetője szerint egyébként

sokkal inkább az okozhat problémát a következő időszakban, hogy nehezebb lesz kirúgni a vendégmunkásokat, mint a magyarokat,

mivel eleve többet költenek arra, hogy idehozzák és itt foglalkoztassák őket, tehát a befektetett időt és összeget a munkáltató nem akarja majd elveszíteni.

Közép és hosszú távon esetleg az jelenthet Mészáros Melinda szerint problémát, hogyha a hazaiakhoz képest nagyobb számban foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat egy-egy vállalatnál, és ott nem működnek érdekképviseletek, szakszervezetek, nem folytatnak bértárgyalásokat, akkor nincs garancia a megfelelő éves béremelésekre.