Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: BKK/Nyirő Simon

A BKV igazgatósága is rábólintott a béremelésre

A BKV igazgatósága is elfogadta a munkáltató és az érdekképviseletek idei évre érvényes bérmegállapodását, így az hétfőn hatályba lép.

A társaság közleménye szerint a dolgozók már februárban átlagosan 12,5 százalékkal magasabb bért kapnak és emelkednek egyéb juttatások is.

A munkáltató és a szakszervezetek képviselői január 18-án egyeztek meg a 2024-es évre érvényes BKV-s bérfejlesztés részleteiről. A tárgyalásokon figyelembe vették, hogy a vállalat érdekei is érvényesüljenek, valamint a munkavállalói oldal is méltányos béremeléshez jusson a megállapodás eredményeként – írták.

A főváros és a bérszövetséget alkotó érdekképviseletek között érvényben lévő bérpolitikai megállapodás értelmében 12,5+1 százalékos keret állt rendelkezésre.

A megállapodás szerint 2024-ben átlagosan 12,5 százalékos lesz az alapbérfejlesztés. Egyéb bérelemek is emelkednek, a megállapodás ugyanis forrást biztosít egyebek között a szenioritási rendszer megőrzéséhez és a Budapest-pótlék emeléséhez.

A bérfejlesztés differenciált mértékű, többek között a járművezetők, a járművezető tanulók, egyéb hiányszakmában foglalkoztatottak és a kulcspozíciókban dolgozók számíthatnak átlag feletti fizetésemelésre, ami hozzájárul ahhoz, hogy a BKV 2024-ben is megőrizze munkaerőpiaci helyzetét - írta a társaság.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×