Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Itt vannak Magyarország feltételei - Ukrajnáról beszélt Orbán Balázs

Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése bizonyosan nem dőlt még el, csak az, hogy az ügyben nincs egység az EU-n belül, ez az egység megszűnt - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs rámutatott: az európai uniós csúcstalálkozón Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem ért egyet Ukrajna csatlakozásával, jelen feltételek mellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését elhibázottnak, korainak, indokolatlannak, előkészítetlennek gondolja.

A huszonhat tagállam viszont ragaszkodott ahhoz, hogy egy pozitív jelzést kell küldeni Ukrajnának, továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe - tette hozzá.

A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte: az európai uniós alapszerződés a napnál is világosabban fogalmaz, mert az EU-t bővíteni csak a tagállamok beleegyezésével lehet, máshogy nem, és Magyarország jogát sem tudják semmilyen eljárási szabállyal bizonyos mértéken túl korlátozni.

A diskurzus nem is erről szólt - folytatta -, hanem arról, hogy az EU meghatározott még a korábbi, tagjelölti státusz megadására hét feltételt, amelyek közül az Európai Bizottság értékelése szerint is csak négyet teljesít Ukrajna, Magyarország szerint pedig egyik sem teljesült.

A helyreállítási alap forrásai kapcsán megemelkedett kamatterhekhez való magyar hozzájárulás pedig fel sem merülhet addig,

amíg Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz

- emelte ki. Megjegyezte: ilyen terheket nem fog Magyarország pluszban finanszírozni, amikor Brüsszel politikai okokból visszatartja az országnak járó forrásokat.

A miniszterelnök politikai igazgatója valószínűsítette, hogy a közeljövőben tartanak egy rendkívüli európai uniós csúcsot, úgyhogy a vitás kérdéseket az addig tartó időszakban kell megoldani. Ha ez sikerül, lesz költségvetés-módosítás, ha nem, akkor a költségvetésen kívül kell a továbbiakat a többi tagállamnak megoldania - foglalta össze.

A költségvetés módosításában migrációval kapcsolatos és európai gazdasági versenyképességet javító többletforrásokról is van szó, és Orbán Balázs közlése szerint Magyarország már korábban is jelezte, hogy alapvetően több ponttal is egyetért.

Azonban Ukrajna támogatásához vannak feltételei, ha azt az unió a költségvetésen belül szeretné megoldani. Ilyen például, hogy a támogatás legfeljebb egy évre szólhat, és a jogtalanul visszatartott források kapcsán tehernövekedést nem tud Magyarország vállalni.

Orbán Balázs hangsúlyozta: csak akkor tud a 27 uniós tagállam közösen dönteni a költségvetés módosításáról, ha Magyarország felvetéseit az uniós csúcs előtti időszakban kezelik az uniós szervek, tehát egy intenzív tárgyalási időszak következik Magyarország és az Európai Bizottság, valamint Magyarország és a többi uniós tagállam között.

Ennek sikerén múlik, hogy a következő uniós csúcsot van-e értelme összehívni. Ha erre nincs esély, akkor a többi tagállam kormányközi alapon tudja megoldani a számukra fontos kérdéseket - zárta szavait a miniszterelnök politikai igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×