Múlt héten csütörtökön és pénteken tartották az elmúlt évek egyik legérdekesebb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó uniós csúcstalálkozóját. Az Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést ugyanis rendhagyó körülmények között hozták meg: Orbán Viktor magyar miniszterelnök elhagyta a termet, és csak 26 tagállam képviselői szavaztak a kérdésben.

Gálik Zoltán az InfoRádióban elmondta: történelmi jelentőségű döntés született annak ellenére is, hogy mindenki számára nyilvánvaló a véleménykülönbség Magyarország és a többi 26 ország között Ukrajna uniós tagságát illetően. Ukrajna és Moldova ugyanis megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, míg Grúzia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia egy lépéssel közelebb került ehhez. A Tanács felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy minél előbb bocsásson ki újabb jelentést, így utóbbi országok is reménykedhetnek abban, hogy követhetik majd Ukrajnát és Moldovát.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense közölte: attól, hogy a magyar kormányfő elhagyta a termet, még jogilag legitim döntés született Brüsszelben, hiszen a többi tagállam egyhangúlag szavazott a témában. Ugyanakkor megjegyezte:

még hosszú évek telnek el addig, amikor valóban megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások,

várhatóan sok időt vesz majd igénybe az a folyamat, amelynek végén Ukrajna és Moldova „révbe érhet”. Addig feltehetően még számtalan javaslat megfogalmazódik, melyeket aztán jogi formába kell önteni. Ezek a kérdések, feltevések ráadásul nemcsak a kapcsolatokat, hanem az Európai Unió belső viszonyait is jelentősen érinteni fogják. „Az intézményátalakítások, költségvetési kérdések még hosszú ideig a napirenden lesznek” – magyarázta Gálik Zoltán.

Kérdés, hogy a magyar kormány megakadályozza-e a pénzügyi támogatások kifizetését Ukrajna számára, és ha igen, léteznek-e más utak a források biztosítására Magyarország megkerülésével? Olaf Scholz német kancellár ugyanis nemrég utóbbira tett utalást. Gálik Zoltán szerint kérdéses, hogy lesz-e ilyen akadályozás Magyarország részéről. Úgy véli, az elhangzottak alapján a magyar kormány nagyfokú stratégiaalkotási folyamatba vetette bele magát, hiszen

a mostani fejlemények nem hasonlíthatók össze a korábbi gyakorlatokkal, „egy háborúban álló országgal nagyon nehéz lesz lefolytatni a csatlakozási tárgyalásokat”.

Több reformot is végre kell hajtaniuk az érintett országoknak, ami ugyancsak elnyújtja a csatlakozási folyamatot. Bár az Európai Unió már 2015-ben mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, Moldovával, valamint Grúziával, számos teendő van még hátra, rengeteg elvárásnak kell megfelelni.

Az Európai Bizottság korábban 50 milliárd eurónyi segélycsomagot javasolt Ukrajnának a következő évekre, egészen 2027-ig. Hivatalos döntés azonban még nem született ezzel kapcsolatban. Gálik Zoltán tájékoztatása szerint ez a csomag két részből áll. Az első 33 milliárd euró, ami a hitelek kiterjesztését jelenti az Európai Unió költségvetési forrásaiból. A másik pedig egy 17 milliárdos tétel, ami elsősorban az orosz jegybank befagyasztott különböző forrásaira alapozódna. Ugyanakkor ezekről a kérdésekről is még hosszú-hosszú viták lesznek, jelenleg senki sem tudja megmondani, pontosan milyen formában, milyen elvek mentén születnek meg ezek a döntések.

Milyen helyzetbe kerülne Ukrajna a tervezett uniós reformokkal?

A múlt heti csúcstalálkozón több ország is reformokat szorgalmazott az uniós döntéshozatalban. Az egyetemi docens elmondta: egy 40 milliós népességgel rendelkező ország csatlakozna az Európai Unióhoz, és ha az elcsatolt részeket nem vesszük figyelembe, akkor is mintegy 33 millió ember sorsáról van szó. Ukrajna lehetséges csatlakozásával tehát teljesen megváltoznának a belső szavazási viszonyok és a belső alkufolyamatok az Európai Unióban, ami pedig

egy új döntéshozatali folyamatot igényelne.

Gálik Zoltán hozzátette: egyértelműen látszik, hogy az Európai Unió a külpolitikában, illetve a biztonságpolitikai kérdésekben az úgynevezett minősített többség irányába szeretne elmozdulni, ami nagyon lényeges szempont Ukrajna jövőbeli helyzetét illetően. Ha a felmerülő reformok ezen pontja megvalósul, az kihathat a csatlakozási folyamatra is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU a fokozatos nyitás elvét helyezi majd előtérbe, ami azt jelenti, hogy „bizonyos mérföldkövek teljesítése vagy megvalósulása esetén folyamatosan nyitná meg a csatlakozási csapokat, illetve a különböző európai programokhoz való csatlakozásnak a lehetőségét”.