Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Vonat indul a Kőszeg vasútállomásról 2021. június 1-jén. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak itt a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról.
Nyitókép: MTI/Varga György

Kiderült, mennyiért vennék meg Lázár Jánosék a Strabag üzletrészét a GySEV-ből

Az osztrák építőipari vállalat részesedésének megvásárlása nem pusztán adásvétel kérdése, politikai üggyé emelkedett.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium akár teljes mértékben kivásárolná az osztrák állami részt a GySEV-ből. A mminiszter akkor annak a véleményének adott hangot, hogy az osztrák állammal való közös tulajdonosi konstrukció, a jelenlegi modell nem működőképes tovább. Elégedetlen a döntéshozatalban betöltött magyar szereppel, szerinte az nincs összhangban a tulajdoni arányokkal. Úgy fogalmazott, a kétharmados többség ellenére „mi vagyunk alul balekként”.

Most a 24.hu adott hírt osztrák forrásaira hivatkozva arról, hogy a magyar fél ajánlatot tett az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért:

10 millió eurót kínáltak az üzletrészért.

A lap érdeklődött a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy valós-e a hír, illetve összességében mekkora tulajdonrészt kívánnak szerezni, azaz megelégszenek-e a közel 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlást kívánnak-e elérni. Mint írják, egyelőre nem érkezett válasz.

A Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját - írja a 24. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok, emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

A Strabag számára üzleti szempontból nem jelentős a GYSEV-részesedés, sőt korábban többször eladásra kínálta részvénycsomagját az osztrák államnak, de érdektelenségbe fulladt az ügy.

A lap úgy tudja, évekkel ezelőtt azt sem kifogásolta az akkori osztrák közlekedési miniszter, hogy a Strabag akár a magyar államnak adja el a részesedését. Azóta azonban egyszerű üzletrész-adásvételi szerződés helyett politikai kérdéssé növekedett a részesedés sorsa.

Lázár János novemberben jelentette be, hogy Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatoknak, ez a Strabagot is komolyan érintette, akiknek a sóderbányától a magasépítésig számos szegmensben van érdekeltsége. Mint írja a lap, ilyen körülmények között nem egyszerű vállalati kivásárlási ajánlatként kezelik a GYSEV üzletrészekre tett magyar ajánlatot, a miniszter ugyanis politikai szintre emelte az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×