Infostart.hu
eur:
386.9
usd:
333.15
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Vonat indul a Kőszeg vasútállomásról 2021. június 1-jén. Ezen a napon sajtótájékoztatót tartottak itt a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról.
Nyitókép: MTI/Varga György

Kiderült, mennyiért vennék meg Lázár Jánosék a Strabag üzletrészét a GySEV-ből

Az osztrák építőipari vállalat részesedésének megvásárlása nem pusztán adásvétel kérdése, politikai üggyé emelkedett.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium akár teljes mértékben kivásárolná az osztrák állami részt a GySEV-ből. A mminiszter akkor annak a véleményének adott hangot, hogy az osztrák állammal való közös tulajdonosi konstrukció, a jelenlegi modell nem működőképes tovább. Elégedetlen a döntéshozatalban betöltött magyar szereppel, szerinte az nincs összhangban a tulajdoni arányokkal. Úgy fogalmazott, a kétharmados többség ellenére „mi vagyunk alul balekként”.

Most a 24.hu adott hírt osztrák forrásaira hivatkozva arról, hogy a magyar fél ajánlatot tett az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért:

10 millió eurót kínáltak az üzletrészért.

A lap érdeklődött a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy valós-e a hír, illetve összességében mekkora tulajdonrészt kívánnak szerezni, azaz megelégszenek-e a közel 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlást kívánnak-e elérni. Mint írják, egyelőre nem érkezett válasz.

A Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját - írja a 24. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok, emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

A Strabag számára üzleti szempontból nem jelentős a GYSEV-részesedés, sőt korábban többször eladásra kínálta részvénycsomagját az osztrák államnak, de érdektelenségbe fulladt az ügy.

A lap úgy tudja, évekkel ezelőtt azt sem kifogásolta az akkori osztrák közlekedési miniszter, hogy a Strabag akár a magyar államnak adja el a részesedését. Azóta azonban egyszerű üzletrész-adásvételi szerződés helyett politikai kérdéssé növekedett a részesedés sorsa.

Lázár János novemberben jelentette be, hogy Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatoknak, ez a Strabagot is komolyan érintette, akiknek a sóderbányától a magasépítésig számos szegmensben van érdekeltsége. Mint írja a lap, ilyen körülmények között nem egyszerű vállalati kivásárlási ajánlatként kezelik a GYSEV üzletrészekre tett magyar ajánlatot, a miniszter ugyanis politikai szintre emelte az ügyet.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×