eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Getty Images/ Peter Dazeley

Így állnak a magyarok a külföldi kampányfinanszírozáshoz - friss felmérés

A választókorú magyarok 68 százaléka, de még a baloldali szimpatizánsok közel fele sem tartja elfogadhatónak azt, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák, aláásva ezzel Magyarország szuverenitását - derült ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából

A november 27-30. között ezer felnőtt telefonos megkérdezése alapján készült összegzésben azt írták, hogy majdnem négymilliárd forintnak megfelelő külföldi támogatás "talált gazdára" a 2022-es országgyűlési választás előtt, alatt és után a magyarországi baloldalhoz köthető szervezeteknél, amelyek - teljesítve a finanszírozók elvárásait - a magyar nemzeti érdekkel ellentétes programot képviseltek: "a béke helyett a szomszédban dúló háború eszkalálódását, a gyermekek védelme helyett a genderideológia terjesztését, a migráció megállításával szemben az illegális bevándorlók beengedését szorgalmazták".

Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra éppen ezért egy új szuverenitásvédelmi törvénycsomagot fogadhat el a közeljövőben, amely az eddigieknél is szigorúbban lép fel a külföldi befolyásszerzéssel és politikai korrupcióval szemben - tették hozzá.

"Magyarország önrendelkezése a népakaratból fakad, amihez az ország mindig is ragaszkodott" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy az Alapjogokért Központ 2023 nyarán végzett kutatása igazolta, a magyarok döntő többsége ellenzi a külföldről érkező, illegális kampányfinanszírozást: akkor a válaszadók 63 százaléka helyezkedett erre az álláspontra.

A 2023-as év végére azonban a baloldal "egyre mélyebbre csúszott" a pártfinanszírozási botrányban: az Állami Számvevőszék első körben illegális támogatásnak minősített 260 millió forintot, amit büntetésként a közös listát, miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőket állító baloldali pártoknak vissza kell fizetniük - írták.

Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint nyár óta tovább nőtt a törvénytelen támogatásokat és külföldi befolyásszerzési kísérleteket elutasítók aránya: a magyar választóknak már több mint kétharmada (68 százaléka), de még a baloldali szavazók 40 százaléka is elfogadhatatlannak tartja, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák.

"Az idegenkedésre minden okuk meg is van, hiszen a hazai ellenzék - vaskos dollárkötegekkel a markában - vészjósló áthallásokkal ismételgeti a nemzetközi liberálisok mantráit, legyen szó az amerikai Demokratákról, akik rendületlenül támogatják az ukrán-orosz háború folytatását, vagy a brüsszeli liberálisokról, akik az általuk okozott válság közepén a rezsivédelem, az extraprofitadó és a kamatstop eltörlését migránskvóták bevezetésével fejelnék meg" - közölték.

Úgy folytatták, történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára a szabadság sohasem kívülről érkezett, hanem mindig belülről, a nemzetnek pedig meg kellett védenie azt a külső hatalmaktól, nincs ez most sem másként. "Az Országgyűlés által tárgyalt szuverenitásvédelmi törvényjavaslat így a magyarok elvárásaival összhangban mutathat fel stoptáblát a külföldi befolyásszerzés és politikai korrupció előtt" - áll a felmérésben.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×