Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Getty Images/ Peter Dazeley

Így állnak a magyarok a külföldi kampányfinanszírozáshoz - friss felmérés

A választókorú magyarok 68 százaléka, de még a baloldali szimpatizánsok közel fele sem tartja elfogadhatónak azt, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák, aláásva ezzel Magyarország szuverenitását - derült ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából

A november 27-30. között ezer felnőtt telefonos megkérdezése alapján készült összegzésben azt írták, hogy majdnem négymilliárd forintnak megfelelő külföldi támogatás "talált gazdára" a 2022-es országgyűlési választás előtt, alatt és után a magyarországi baloldalhoz köthető szervezeteknél, amelyek - teljesítve a finanszírozók elvárásait - a magyar nemzeti érdekkel ellentétes programot képviseltek: "a béke helyett a szomszédban dúló háború eszkalálódását, a gyermekek védelme helyett a genderideológia terjesztését, a migráció megállításával szemben az illegális bevándorlók beengedését szorgalmazták".

Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra éppen ezért egy új szuverenitásvédelmi törvénycsomagot fogadhat el a közeljövőben, amely az eddigieknél is szigorúbban lép fel a külföldi befolyásszerzéssel és politikai korrupcióval szemben - tették hozzá.

"Magyarország önrendelkezése a népakaratból fakad, amihez az ország mindig is ragaszkodott" - fogalmaztak, hozzátéve, hogy az Alapjogokért Központ 2023 nyarán végzett kutatása igazolta, a magyarok döntő többsége ellenzi a külföldről érkező, illegális kampányfinanszírozást: akkor a válaszadók 63 százaléka helyezkedett erre az álláspontra.

A 2023-as év végére azonban a baloldal "egyre mélyebbre csúszott" a pártfinanszírozási botrányban: az Állami Számvevőszék első körben illegális támogatásnak minősített 260 millió forintot, amit büntetésként a közös listát, miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőket állító baloldali pártoknak vissza kell fizetniük - írták.

Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint nyár óta tovább nőtt a törvénytelen támogatásokat és külföldi befolyásszerzési kísérleteket elutasítók aránya: a magyar választóknak már több mint kétharmada (68 százaléka), de még a baloldali szavazók 40 százaléka is elfogadhatatlannak tartja, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák.

"Az idegenkedésre minden okuk meg is van, hiszen a hazai ellenzék - vaskos dollárkötegekkel a markában - vészjósló áthallásokkal ismételgeti a nemzetközi liberálisok mantráit, legyen szó az amerikai Demokratákról, akik rendületlenül támogatják az ukrán-orosz háború folytatását, vagy a brüsszeli liberálisokról, akik az általuk okozott válság közepén a rezsivédelem, az extraprofitadó és a kamatstop eltörlését migránskvóták bevezetésével fejelnék meg" - közölték.

Úgy folytatták, történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára a szabadság sohasem kívülről érkezett, hanem mindig belülről, a nemzetnek pedig meg kellett védenie azt a külső hatalmaktól, nincs ez most sem másként. "Az Országgyűlés által tárgyalt szuverenitásvédelmi törvényjavaslat így a magyarok elvárásaival összhangban mutathat fel stoptáblát a külföldi befolyásszerzés és politikai korrupció előtt" - áll a felmérésben.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×