Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 3-án. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b), Kövér László házelnök (b2) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Közel 1200 magyar önálló szkíta népcsoport kíván lenni - itt a beadvány

Kétezer évvel a szkíták, vagyis a szittyák eltűnése után 1371 magyar most azt kéri az Országgyűléstől, hogy nyilvánítsák őket önálló népcsoporttá, mert ők valójában szkíták. A Magyar Tudományos Akadémia szerint a beadvány semmilyen tudományos és törvényes feltételnek nem felel meg - derült ki az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén.

A kisebbségi törvény alapján a honosításhoz 1000 magyar állampolgárnak kell igazolnia az aláírásával, hogy az adott népcsoporthoz tartozik. Egy orvos, Pócs Alfréd László a sajátjával együtt 1371 ilyen szignót gyűjtött össze. A Nemzeti Választási Bizottság ellenőrizte ezeket és továbbította az ügyet az Országgyűlésnek, amelynek rendkívüli ülésén a parlament alelnöke, Latorcai János ismertette a beadványt.

"Alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi szkíta kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a nemzetiségi törvény alapján a szkíta népcsoportot ismerje el nemzetiségként, és a hivatkozott törvény egyes számú mellékletében a Magyarországon honos nemzetiségek felsorolását a szkíta nemzetiséggel egészítse ki" - hangzott a dokumentum szövege.

A kezdeményezésről az Országgyűlés későbbi ülésén dönt.

A Nemzeti Választási Bizottság egyébként kikérte a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét. A tudóstestület elnöke, Freund Tamás válaszlevelében jelezte, hogy nem támogatják a szkíták - régi magyar nevükön a szittyák - honos népcsoporttá nyilvánítását.

"Nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel) ma is élő saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon" - olvasható az MTA állásfoglalásában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×