Lezárulhat a vita a főváros és a kormányzat között a sok évvel ezelőtt meghatározott bizonyos vízdíjakkal kapcsolatban, víziközműveket vehet át az állam, rábólintottak a globális minimumadó bevezetésének szabályaira és számos adóügyi változás is jön.

Elfogadták a jövő évi adótörvényeket

Az Országgyűlés 116 igen, 47 nem szavazattal és hét tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosítását.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben fogalmakat, meghatározásokat pontosítottak és a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosult a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály.

Induló vállalkozások esetén nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt.

A tradicionális számsorsjátékokon - lottón, kenón, puttón - való részvételi kedv fokozásával indokolták, hogy mentesítették a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Harmincmillió euróra emelkedett az energiahatékonysági célú adókedvezmény, ennek egyebek mellett feltétele, hogy felújítás esetén 20 százalékkal javuljon az energiahatékonyság.

Január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó esetében legfeljebb a minimálbér kétszerese után lehet igénybe venni kedvezményt a doktori képzésben résztvevő foglalkoztatott esetén.

Az áfatörvényben meghatározták e-nyugta szabályait.

A 2025-től hatályos szabályok szerint a kibocsátott e-nyugtát egy vevői alkalmazás segítésével lehet majd elérni, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók.

Jövőre indul az e-áfarendszer a vállalkozásoknak, lehetővé válik, hogy az adóalanyok az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítsék, módosítsák, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják.

Egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5 százalékos kedvezményes áfamértéket állapítottak meg, míg jövő évtől a 18 százalékos áfakulcs alá kerültek a desszert jellegű sajtkészítmények, köztük a túrórudi.

A magyar borkereskedelem fellendítésével indokolták, hogy

adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.

A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén.

Továbbra sem kell reklámadót fizetni, jövő év végéig meghosszabbították az adó felfüggesztését. 2024-től nem kell közműadót sem fizetni a hírközlési vezetékek után, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közműadótörvényt.

Változnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló szabályok

A hatósági tapasztalatok alapján változik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény. A módosítást 116 igen szavazattal, 48 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Korlátozható lesz azon műszaki adatok ismertetése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordoz.

A különdíj ellenében végezhető szolgáltatások tekintetében szűkül a szabályozandó terület, így a szolgáltatók rugalmasabban végezhetik azokat.

Lényeges újdonság, hogy a társult önkormányzatok a jövőben már egyszerű többséggel is döntést hozhatnak a közművek államra ruházásáról, eddig ehhez egyhangúságot írt elő a jogszabály.

Az állami tulajdonú bérlakások és szállók után a jövőben nem kell víziközmű fejlesztési hozzájárulást fizetni.

Lehetővé vált, hogy eltérő vízdíjat fizessenek a lakossági és a nem lakossági felhasználók, továbbá hogy a miniszter országosan egységes víz- és csatornadíjat állapítson meg a nem lakossági területen (ebben volt vita a főváros és a kormányzat között, részletesebben itt írtunk róla).

Érkezik a globális minimumadó

A parlament 152 igen, hat nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosítását.

A jogszabály szerint ezen adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

A minimumadó mértéke 15 százalék.

Az adó mértékének kiszámításakor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is.

Varga Mihály pénzügyminiszter az általános vitában azt mondta, a kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet: ha egy államban, az elismert adók figyelembe vételével a tényleges jövedelemadóztatás mértéke 15 százalék alatti, akkor az érintett állam elismert belföldi kiegészítő adót vethet ki és saját maga beszedi a különbözetet. Ha ilyen adót nem vezetnek be, akkor a vállalatcsoport végső anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adót, és a végső anyavállalat szerinti tagállamban kell megfizetni a különbözetet. Ha a végső anyavállalat nem tudja beszedni a kiegészítő adó teljes összegét, akkor a maradványösszeget fel kell osztani a csoporttagok között - ismertette.

A törvény jövő évtől új kutatás-fejlesztési adókedvezményt is bevezet, amit alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés esetén lehet igénybe venni.

Budapesten lesz a World Aquatics székhelye

Az Országgyűlés 155 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett úgy döntött: kiterjeszti az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezményben biztosított könnyítéseket a World Aquatics Magyarországon működő intézményeire, miután a Nemzetközi Úszó és Vízilabda Szövetség székhelye a svájci Lausanne-ból Budapestre költözik. A magyar kormány és a World Aquatics 2023 júliusában aláírt megállapodása szerint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a szervezet székhelyének elhelyezését térítésmentesen biztosítja.

Változás az útiokmányoknál

A képviselők - 155 igen, 15 nem szavazattal - elfogadták a konzuli védelemről szóló törvény módosítását, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium terjesztett az Országgyűlés elé. A jogszabály a tiszteletbeli konzulok kinevezési feltételeként előírja, hogy a büntetlen előélet mellett nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet fel személyükkel kapcsolatosan.

A módosítás átülteti a magyar jogba az uniós ideiglenes útiokmány létrehozásáról EU-s irányelvet, valamint pontosítja a vészhelyzeti útiokmányra jogosultak körét,

így azt bármely EU tagállam külképviselete a bajba jutott EU-s állampolgár mellett a vele utazó, nem EU-s állampolgár családtag részére is kiadhatja, ha az rendelkezik tartózkodási engedéllyel valamely tagországban.

Banki leállások; az MFB és az uniós pénzek

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő változtatásokat fogadott el az Országgyűlés 116 igen szavazattal, 27 ellenvoks és 27 tartózkodás mellett a kormány kezdeményezésére.

Változott a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálását célzó uniós irányelv, ennek átültetését is tartalmazza a törvénymódosítás.

Ezután a pénzügyi szektorban minősített befolyást csak az szerezhet, vezető állást csak az tölthet be, aki büntetlen előéletű, és nincs eltiltva közgazdasági vagy pénzügyi munkaköröktől.

A jogszabály már nemcsak a bankszünetnapokat nevesíti, hanem az üzemszünetet is, ami nem lehet hosszabb négy óránál.

A jelzáloghitel-tartozás visszafizetésekor a hitelintézetnek észszerű időn belül a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania a jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájárulást, különösen hitelkiváltások esetén.

A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB Zrt.) szóló törvény módosítása a többi között könnyíti idegen devizában meghatározott éven túl lejárató forrás bevonását. Rögzíti az európai uniós források és a magyarországi helyreállítási és ellenállóképességi terv végrehajtása során az MFB Zrt. igényérvényesítési jogát a visszafizetési kötelezettséggel kihelyezett források behajtása érdekében.
Az MFB Zrt. hitelállományt vehet át és követelést vásárolhat az esetlegesen felmerülő veszteségeinek mérséklése érdekében.

A változtatás érinti a kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben rögzített tőkévé konvertálható kölcsönszabály rendszerét, valamint az Eximbank működését szabályozó törvényt is.

Mindemellett elfogadták

• a 2022-es költségvetés zárszámadását
• a Magyar Vállalkozók Napjának bevezetését
• az NMHH 2022-es zárszámadását és 2024-es költségvetését
• a magyar-brit adatvédelmi egyezmény kihirdetését
• a magyar-üzbég légi közlekedési megállapodást
• a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetését