Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szarvasrudli szökell át az úton Kaszó puszta közelében 2020. december 24-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ez lehet az oka, miért téved ki egyre több vad az utakra

A helyi szakember szerint egyértelműen az emberi tevékenység okolható a jelenségért.

Tavaly mintegy hétezer nagyvadgázolás történt a hazai utakon, ami nemcsak a vadgazdaságoknak jelent óriási kárt, hanem a közlekedőknek is, hiszen akár totálkárosra is törhet a jármű egy ilyen találkozáskor - írja egy vadriasztókkal foglalkozó cég közleménye alapján a veol.hu.

Ősszel az őzek után a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ilyenkor sokkal több vaddal találkozhatunk az utakon - mondta a cégnek Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője. Ráadásul az emberek gyakrabban közlekednek sötétben, mikor intenzívebb az állatok mozgása.

Azzal is fontos tisztában lenni a vadmozgás kapcsán, hogy a vadállatok élettere jelentősen szűkült

- fogalmazta meg a téma kapcsán Rédei Zsolt, a sümegi Kinizsi Vadásztársaság elnöke.

Nem feltétlenül a túlszaporodásra és nem is a házak körüli telkek elkerítésére kell gondolni, hanem a helyenként hatalmas, sok száz hektárnyi szántó, legelő bekerítése, vagy korábbi erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása okozza az élettér szűkülését. Erdősávok tűnnek el és vadkerítések veszik át a helyüket, olykor arra kényszerítve az állatokat, hogy két kerítés közé szorulva, egy 20-30 méteres sávon éljenek.

A szarvasoknak, őzeknek nagy a mozgás- és területigénye, folyamatosan változtatják a helyüket. Az egyre szűkülő élettér miatt azonban gyakrabban tévednek ki az utakra.

Fontos a vadváltók helyzete is. Ezek azok a helyek, ahol a vadak kilépnek a takarásból. A vadváltók olyanok, mint az embernek az utcák, a járdák, az utak. Egy-egy váltót akár generációkon át is használnak a vadak, ám ezt a megszokást az épített kerítések jelentősen megzavarják.

Sokszor még akkor is megszüntetik az állatok átjárási lehetőségét, ha egyébként vannak erre a célra kialakított felüljárók.

A szakember szerint ilyenkor a vadak más utat keresnek maguknak. Példaként hoz fel egy olyan esetet, mikor egy forgalmas út mentén épített több kilométer hosszú kerítés annyira megzavarta az őzek, szarvasok megszokott útját, hogy egy másik, addig viszonylag balesetmentes útszakaszon kezdtek átvonulni, amelyen attól kezdve szinte mindennapossá váltak a vadgázolások.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×