Infostart.hu
eur:
385.76
usd:
331.62
bux:
121900.35
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Szarvasrudli szökell át az úton Kaszó puszta közelében 2020. december 24-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ez lehet az oka, miért téved ki egyre több vad az utakra

A helyi szakember szerint egyértelműen az emberi tevékenység okolható a jelenségért.

Tavaly mintegy hétezer nagyvadgázolás történt a hazai utakon, ami nemcsak a vadgazdaságoknak jelent óriási kárt, hanem a közlekedőknek is, hiszen akár totálkárosra is törhet a jármű egy ilyen találkozáskor - írja egy vadriasztókkal foglalkozó cég közleménye alapján a veol.hu.

Ősszel az őzek után a gímszarvasok, majd a dámvad, a vaddisznó, a rókák és a nyulak kezdik meg a párzási időszakot, ami azt jelenti, hogy ilyenkor sokkal több vaddal találkozhatunk az utakon - mondta a cégnek Kőrös András, a Groupama Tanpálya szakmai vezetője. Ráadásul az emberek gyakrabban közlekednek sötétben, mikor intenzívebb az állatok mozgása.

Azzal is fontos tisztában lenni a vadmozgás kapcsán, hogy a vadállatok élettere jelentősen szűkült

- fogalmazta meg a téma kapcsán Rédei Zsolt, a sümegi Kinizsi Vadásztársaság elnöke.

Nem feltétlenül a túlszaporodásra és nem is a házak körüli telkek elkerítésére kell gondolni, hanem a helyenként hatalmas, sok száz hektárnyi szántó, legelő bekerítése, vagy korábbi erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása okozza az élettér szűkülését. Erdősávok tűnnek el és vadkerítések veszik át a helyüket, olykor arra kényszerítve az állatokat, hogy két kerítés közé szorulva, egy 20-30 méteres sávon éljenek.

A szarvasoknak, őzeknek nagy a mozgás- és területigénye, folyamatosan változtatják a helyüket. Az egyre szűkülő élettér miatt azonban gyakrabban tévednek ki az utakra.

Fontos a vadváltók helyzete is. Ezek azok a helyek, ahol a vadak kilépnek a takarásból. A vadváltók olyanok, mint az embernek az utcák, a járdák, az utak. Egy-egy váltót akár generációkon át is használnak a vadak, ám ezt a megszokást az épített kerítések jelentősen megzavarják.

Sokszor még akkor is megszüntetik az állatok átjárási lehetőségét, ha egyébként vannak erre a célra kialakított felüljárók.

A szakember szerint ilyenkor a vadak más utat keresnek maguknak. Példaként hoz fel egy olyan esetet, mikor egy forgalmas út mentén épített több kilométer hosszú kerítés annyira megzavarta az őzek, szarvasok megszokott útját, hogy egy másik, addig viszonylag balesetmentes útszakaszon kezdtek átvonulni, amelyen attól kezdve szinte mindennapossá váltak a vadgázolások.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Örömteli évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak, egy év alatt 16,4%-kal nőtt a BAMOSZ-tagok kezelt vagyona, így mostanra átlépte a 20 800 milliárd forintot. A legnagyobb ugrást az árupiaci alapok produkálták egy laza négyszereződéssel, az abszolút hozamú alapok vagyona 42%-kal nőtt, míg a kötvény- és ingatlanalapok esetében stagnálásról beszélhetünk, a pénzpiaci alapok pedig egyenesen veszítettek az értékükből. A hozamokat látva az ügyfelek érezhetnek némi elégedetlenséget: a szektor egésze pontosan akkora hozamot termelt, mint az állampapír-index, miközben például a magyar tőzsde 40%-ot szárnyalt. Persze az egyes alapkategóriák közt nagy különbségek vannak, az árupiaci alapok 30% fölötti hozammal zárták az évet, míg a legnagyobb súlyú kategória alig 2,6%-os hozamot tud felmutatni a 3,3%-os infláció időszakában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×