A Tusványoson tartott Nemzeti kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

"Ennek keretében

minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal,

ami a nemzetegyesítésnek valóban a XXI. századi formája" - fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetében mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik. Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon. 75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni - mondta. A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban - mondta.

Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.

"Ez egy erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak" - húzta alá. Hangsúlyozta, hogy ez "a bölcsőtől az egyetemig jár" és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.

"Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell" - fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyar kormány 2010 után már első évben megtízszerezte a nemzetpolitikai támogatásokat, melyek azóta minden évben nőnek. Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben - jelentette ki.

Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek - közölte.

Felidézte, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1000 óvoda épült, újult meg Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében több, mint 3000 templom építése, tatarozása zajlik. "Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont" - mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.

A Körösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.

Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.