Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
315.32
bux:
143464.88
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Karácsony Gergely főpolgármester (b) és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) alakuló ülésén a Főpolgármesteri Hivatalban 2020. február 11-én. A háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt szakszervezeti és öt munkáltatói szövetség, valamint a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kiss Ambrus: ismét kényszerű lépés előtt Budapest

Újabb 15 milliárd forint hitel felvételére kényszerülhet augusztusban a főváros, ha a kormány és annak néhány intézménye addig nem rendezi adósságát Budapest felé. Erről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes beszélt, aki a főváros esélyegyenlőségi programjáról is tájékoztatást adott.

A főváros fizetőképességének megőrzése érdekében szükség lehet a folyószámla-hitelkeret megemelésére. Az általános főpolgármester-helyettes elmondása szerint ugyanis augusztus végére mínusz 40 milliárd forint lenne a számlájukon, ami 15 milliárddal meghaladná azt az összeget, ami a folyószámla-hitelkeret terhére használható lenne.

A Fővárosi Önkormányzatnak ugyanakkor több kintlevősége is van, amiket Kiss Ambrus elmosása szerint igyekeznek behajtani. Az egyik ilyen a kormány és a kormányzati intézmények részéről egy 4,7 milliárd forint értékű lejárt számlatartozása, egy 10,5 milliárd forint értékű trolibeszerzés, amit a fővárosnak saját pénzéből kellett meghiteleznie. A harmadik jelentős tényező a Lánchíd – mondta a főpolgármester-helyette –, ami esetében 3 milliárd forintot kellett megelőlegezniük a kormánynak. Ha ezeket be tudják hajtani, stabilan a folyószámla-hitelkeretükön belül tudják tartani a város működését – húzta alá.

Amennyiben a hitelkeret megemelésére kényszerül a főváros, az már egy-két hónap alatt is százmillió forintos többletkiadást jelent a jelenleg érvényes kamatok mellett.

A Fővárosi Közgyűlés jövő héten tárgyalja Budapest esélyegyenlőségi programját, ami a 2023. és 2027. közötti időszakot öleli át. Kiss Ambrus szerint ez egyfajta kötelezettségvállalásként is felfoghatók, hiszen uniós források hozzáférésénél feltétel, hogy legyen ilyen. Fontos, hogy ne csak a programot fogadják el, hanem ehhez kapcsolódóan legyenek azonnali intézkedések, amik mutatják, milyen irányba szeretnének elindulni – tette hozzá. Példaként említette a családok átmeneti otthonában élők számára a fővárosi dedikált bérlakás pályázati program meghirdetését, a hajléktalanságban vagy lakhatási problémákkal küzdő nők számára a BMSZKI keretében megnyitott traumatudatos nőgyógyászai ellátás finanszírozásának megteremtését, illetve egy, az esélyegyenlőség keretében indítandó pályázatot gyermekek és idősek számára.

A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán dönthet a fenti kérdésekről, mielőtt nyári szünetre mennek a képviselők.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×