eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Egy fontos lépéssel közelebb az ingyenes megoldáshoz a fúrt kutak tulajdonosai

Benyújtotta a belügyminiszter az a törvényjavaslatot, amely megszünteti az engedélyezési kötelezettséget az 50 méternél nem mélyebb, régi kutaknál.

A 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és vízzáró réteget nem érintő háztartási kutakat teljeskörűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól a törvényjavaslat, amelyet Pintért Sándor belügyminiszter kedd este nyújtott be az Országgyűlésnek – írja a hvg.hu.

Mint arról az Infostart többször is írt, a jelenleg hatályos szabályok szerint az idén év végén járna le az a moratórium, amely időpontig be kell jelenteniük, illetve engedélyeztetniük kell a korábban illegálisan fúrt vagy ásott kútjaikat. Elsőként az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Nagy István agrárminiszter arról, hogy kezdeményezi fogja a kormányban a kérdés újratárgyalását, mert szerinte ez a szabály csak a lakosság vegzálására alkalmas.

A döntés meg is született, a tervezet már társadalmi egyeztetésen is volt, és most

visszamenőleg, bármilyen eljárás nélkül jogszerűnek nyilvánítanak minden jelenlegi, 50 méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutat.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotói szándék „kifejezetten és célzottan a családi háztartások, a háztáji gazdaság, a ház körüli kert vízigénye kielégítésének könnyítésére, ezáltal az emberi élet alapegysége, a család jólétének elősegítésére irányul”. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez lényegesen különbözik a korábbi, 2018-ban Áder János indítványára Alaptörvény-ellenesnek minősített javaslattól. Aszerint 80 méteres mélységig lehetett volna bejelentés és engedély nélküli kutat fúrni.

Az új szabályozás a házi vízigényt (legfeljebb évi 500 köbmétert) kielégítő, sekély mélységű kutakra terjed ki. A mélységet 50 méterben határozzák meg, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. A háztartásban felmerülő vízhasználatot úgy értelmezik, hogy az jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a saját és családi fogyasztásra termesztett növények öntözése, a háztáji állatok itatása és ellátása.

A kormánynak augusztus 31-éig tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérképet kell készíttetnie és közzétennie, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×