Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Pixabay

Egy fontos lépéssel közelebb az ingyenes megoldáshoz a fúrt kutak tulajdonosai

Benyújtotta a belügyminiszter az a törvényjavaslatot, amely megszünteti az engedélyezési kötelezettséget az 50 méternél nem mélyebb, régi kutaknál.

A 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és vízzáró réteget nem érintő háztartási kutakat teljeskörűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól a törvényjavaslat, amelyet Pintért Sándor belügyminiszter kedd este nyújtott be az Országgyűlésnek – írja a hvg.hu.

Mint arról az Infostart többször is írt, a jelenleg hatályos szabályok szerint az idén év végén járna le az a moratórium, amely időpontig be kell jelenteniük, illetve engedélyeztetniük kell a korábban illegálisan fúrt vagy ásott kútjaikat. Elsőként az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Nagy István agrárminiszter arról, hogy kezdeményezi fogja a kormányban a kérdés újratárgyalását, mert szerinte ez a szabály csak a lakosság vegzálására alkalmas.

A döntés meg is született, a tervezet már társadalmi egyeztetésen is volt, és most

visszamenőleg, bármilyen eljárás nélkül jogszerűnek nyilvánítanak minden jelenlegi, 50 méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutat.

A javaslat indoklása szerint a jogalkotói szándék „kifejezetten és célzottan a családi háztartások, a háztáji gazdaság, a ház körüli kert vízigénye kielégítésének könnyítésére, ezáltal az emberi élet alapegysége, a család jólétének elősegítésére irányul”. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez lényegesen különbözik a korábbi, 2018-ban Áder János indítványára Alaptörvény-ellenesnek minősített javaslattól. Aszerint 80 méteres mélységig lehetett volna bejelentés és engedély nélküli kutat fúrni.

Az új szabályozás a házi vízigényt (legfeljebb évi 500 köbmétert) kielégítő, sekély mélységű kutakra terjed ki. A mélységet 50 méterben határozzák meg, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen a vízzáró réteg áttörésével ivóvízbázist. A háztartásban felmerülő vízhasználatot úgy értelmezik, hogy az jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a saját és családi fogyasztásra termesztett növények öntözése, a háztáji állatok itatása és ellátása.

A kormánynak augusztus 31-éig tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérképet kell készíttetnie és közzétennie, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×