A törvényi szabályozás alapján egy büntetőeljárásban leplezett eszközök alkalmazására alapvetően a nyomozóhatóságok, tehát a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint – a bizonyos körben nyomozást is teljesítő – ügyészség jogosult. Az ágazati törvények szerint a titkosszolgálat, illetőleg a Terrorelhárítási Központ is illetékes ilyen eszközöket használni, de ez nem a büntetőeljárásra tartozó cselekménysor – ismertette az InfoRádió Paragrafus című műsorában Szoboszlai-Szász Richárd.
A leplezett eszközök büntetőeljárásban történő alkalmazása minden esetben bírói engedélyhez kötött – tette hozzá a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vezetője. A lehallgatás mellett szó lehet információs rendszer titkos megfigyeléséről, titkos kutatásról, hely titkos megfigyeléséről, illetve küldemény titkos megismeréséről. A két legismertebb, vagyis a lehallgatás és az információs rendszer megfigyelése közötti különbség, hogy előbbinél az elektronikus hírközlő szolgáltatón keresztül továbbított vagy bármilyen internetes alapú kommunikációt figyelik és rögzítik, míg utóbbi esetében az információs rendszeren tárolt adatot – magyarázta a szakértő.
A leplezett eszközök alkalmazásának hármas feltétele van, amelyeknek együttesen kell teljesülniük: szükségesnek, arányosnak és várhatóan eredményesnek (tehát, hogy bizonyíték, vagy a bűnügyre vonatkozó információ beszerzés valószínűsítő) kell lenniük.
Szoboszlai-Szász Richárd elmondása szerint leplezett eszközök alkalmazhatók – már egy büntetőeljárás kezdetén – a gyanúsítottal, gyanúsítható személyekkel, bűnös kapcsolatot tartó személyekkel vagy akár a bűncselekményt bármely érintettjével szemben. Megjegyezendő, hogy a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök kizárólag meghatározott súlyú, jellegű bűncselekmények miatt indult eljárásokban vethetők be: főszabály szerint az 5 évet elérő vagy azt meghaladó büntetési tétellel fenyegető bűncselekményeknél jöhetnek számításba, ha a már említett három feltétel teljesül és nem sikerül a bizonyíték beszerzése más, klasszikus eszköz segítségével.
A fenti esetben a rendőrség vagy az adóhatóság előterjesztéssel élhet az ügyésznek, aki ha alaposnak találja, indítványban kezdeményezheti a bíróságánál a leplezett eszközök alkalmazását, amiről végül a törvényszék dönt. Az engedélyezés első körben 90 napra szól, de egy évig hosszabbítható – tette hozzá Szoboszlai-Szász Richárd.