eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Close up of female hands using modern smartphone at home at night
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Minden fontos tudnivaló a titkos lehallgatások szabályairól

A lehallgatás egy olyan eszköz, amit a hazai bűnüldöző szervek is alkalmaznak, mert vannak olyan bűncselekmények, amelyek másként nehezen leplezhetők le. A lehallgatott nem tud arról, hogy lehallgatják, így a személyes adatok védelme érdekében szigorú szabályok rendezik azt, hogy mikor, meddig, kit lehet lehallgatni és azt is, hogy milyen adatokat lehet felhasználni. A részletekről Szoboszlai-Szász Richárdot, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vezetőjét kérdezte az InfoRádió.

A törvényi szabályozás alapján egy büntetőeljárásban leplezett eszközök alkalmazására alapvetően a nyomozóhatóságok, tehát a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint – a bizonyos körben nyomozást is teljesítő – ügyészség jogosult. Az ágazati törvények szerint a titkosszolgálat, illetőleg a Terrorelhárítási Központ is illetékes ilyen eszközöket használni, de ez nem a büntetőeljárásra tartozó cselekménysor – ismertette az InfoRádió Paragrafus című műsorában Szoboszlai-Szász Richárd.

A leplezett eszközök büntetőeljárásban történő alkalmazása minden esetben bírói engedélyhez kötött – tette hozzá a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vezetője. A lehallgatás mellett szó lehet információs rendszer titkos megfigyeléséről, titkos kutatásról, hely titkos megfigyeléséről, illetve küldemény titkos megismeréséről. A két legismertebb, vagyis a lehallgatás és az információs rendszer megfigyelése közötti különbség, hogy előbbinél az elektronikus hírközlő szolgáltatón keresztül továbbított vagy bármilyen internetes alapú kommunikációt figyelik és rögzítik, míg utóbbi esetében az információs rendszeren tárolt adatot – magyarázta a szakértő.

A leplezett eszközök alkalmazásának hármas feltétele van, amelyeknek együttesen kell teljesülniük: szükségesnek, arányosnak és várhatóan eredményesnek (tehát, hogy bizonyíték, vagy a bűnügyre vonatkozó információ beszerzés valószínűsítő) kell lenniük.

Szoboszlai-Szász Richárd elmondása szerint leplezett eszközök alkalmazhatók – már egy büntetőeljárás kezdetén – a gyanúsítottal, gyanúsítható személyekkel, bűnös kapcsolatot tartó személyekkel vagy akár a bűncselekményt bármely érintettjével szemben. Megjegyezendő, hogy a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök kizárólag meghatározott súlyú, jellegű bűncselekmények miatt indult eljárásokban vethetők be: főszabály szerint az 5 évet elérő vagy azt meghaladó büntetési tétellel fenyegető bűncselekményeknél jöhetnek számításba, ha a már említett három feltétel teljesül és nem sikerül a bizonyíték beszerzése más, klasszikus eszköz segítségével.

A fenti esetben a rendőrség vagy az adóhatóság előterjesztéssel élhet az ügyésznek, aki ha alaposnak találja, indítványban kezdeményezheti a bíróságánál a leplezett eszközök alkalmazását, amiről végül a törvényszék dönt. Az engedélyezés első körben 90 napra szól, de egy évig hosszabbítható – tette hozzá Szoboszlai-Szász Richárd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×