Zsigmond Barna Pál (Fidesz), a testület társelnöke az ülés után elmondta: a tanácskozáson a határon túli magyar pártok képviselői beszámoltak az aktuális helyzetről.

Sorra vették az egyes utód- és szomszédos országokban a magyar közösség helyzetét, azt, hogy az önkormányzatiság területén milyen pozíciókkal rendelkeznek a magyar pártok és érdekképviseleti szervezetek. Kifejtette: a háború miatt a legszomorúbb a helyzet Kárpátalján. Szerbiában kifejezetten jó a helyzet és jó tendenciákat látni Székelyföldön, illetve a Felvidéken is.

Beszámoló hangzott el arról is, hogy a népszámlálási adatok tükrében hogyan alakult az adott közösség sorsa.

Összegzése szerint

a harcot soha nem szabad feladni. A kétoldalú kapcsolatok, a nemzetközi jogérvényesítés területén egyaránt voltak és lesznek sikeres és nehezebb időszakok.

De épp a szerbiai magyarság példája bizakodásra ad okot, ott 15-20 évvel ezelőtt háborús helyzet volt, és ma a legjobb helyzetben lévő nemzeti közösség. Ez adhat reményt a kárpátaljai magyarok vonatkozásában is - tette hozzá a fideszes politikus.

Jelezte: konszenzus alakult ki, hogy a fellépést folytatják a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében és a nemzetközi porondon is, hogy európai és világszinten szülessenek normák a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.

Keresztes László Lóránt (LMP), a testület másik társelnöke megjegyezte: az ülésen a kormánypártok mellett a Mi Hazánk és az LMP vett részt. Egyetértés volt abban, hogy rendkívül súlyosak a kihívások, és a jelenlegi helyzet nehezíti a területi önrendelkezés biztosításáért folytatott küzdelmet.

Áttekintették a különböző politikai lépéseket, törvényeket, amelyek az egyes országokban napirendre kerültek. A politikus beszámolója szerint az ülésen hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az anyaországi politika egységesen lépjen fel az önrendelkezés biztosítása, a magyarok jogérvényesítése és ezek nagyobb sikere érdekében.