Címke: magyarság (87 cikk)

A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen - hangoztatta Szili Katalin Egriben, a romániai, Szatmár megyei település nagy szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Idén is meghirdeti a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a Rákóczi Szövetség a Diaszpóra Programot. A különböző programelemekre március 15-ig lehet jelentkezni.

Elutasította a román képviselőház csütörtöki plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be.

A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán az ausztriai Marsdenben.

Soha nem szavaztak a magyarok olyan nagy arányban szlovák pártra, mint most, 40 százalék döntött így. A magyarok körében a legnépszerűbb szlovák párt a Smer, minden tizedik magyar Robert Ficóékra szavazott. A Szövetség viszont megtartotta az egykori MKÖ választóinak nagy hányadát és a Híd szavazóinak egy részét is magához vonzotta.

A kárpátaljai magyarság jogainak rendezéséről és az ukrajnai menekültekről tárgyalnak a felek a Magyar-Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport Budapesten tartott negyedik ülésén - közölte Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára optimista, elmondása szerint megállapodás születhet egy útitervről, amivel a vitás kérdéseket rendezhetik.

Újra kell gondolni a meglévő intézményrendszert, új stratégiákat kell kidolgozni a legutóbbi népszámlálások eredményeinek tükrében, és ebben a helyi közösségek megerősítése jelentheti az "alapsejtet" - összegeztek a Szórványok a népszámlálás tükrében című panelbeszélgetés előadói Tusnádfürdőn.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium közéleti programjainak diplomaosztó ünnepségén mondott beszédet.

A külhoni magyarság autonómia esélyeiről és az önkormányzatiság helyzetéről volt szó a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportja szerdai budapesti ülésén.

Komoly változások előtt állnak Szlovákiában a magyarok lakta járások, amennyiben megvalósul a kormány közigazgatási reformtervezete. A Szövetség politikusai is keményen bírálták a tervezetet.

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete a vidék egyik legaktívabb szervezete. Rengeteg programot kínálnak, hogy ezzel is visszahozzák a stabilitást a megváltozott hétköznapokba. Tarpai József, az egyesület elnöke, a kárpátaljai magyar nagycsaládosok jelenlegi helyzetéről beszélt.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arra szólította fel a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.

Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott "A nemzeti kisebbségekről" szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

A Lembergi Magyar Kulturális Szövetség aktív kulturális, oktatási és érdekvédelmi tevékenységet folytatott a háború kirobbanásáig. Az elmúlt fél év bizonytalansággal átitatott napjai viszont a szövetség életét is jelentősen átalakították. Szarvas Gábort, a szövetség elnökét kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

Ukrajnában 2019-ben fogadták el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt, amit azóta csak röviden nyelvtörvényként emlegetnek. A jogszabály ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is tiltakoztak, hiszen a törvény semlegesíti a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogait, és a magánbeszélgetések, illetve egyházi szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Romániában a népszámlálást egy héttel hosszabbítottak, de így is sok magyar kimaradhat.

Az, hogy az elmúlt száz évet túlélte a magyarság, azt mutatja, hogy erős, legyőzhetetlen, elpusztíthatatlan és szétzilálhatatlan - erről beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, a nemzeti összetartozás napján sugárzott interjúban a Hír TV-ben.

A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.

Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

A hétvégén az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével megalakult a Szövetség nevű párt. Az új politikai tömörülés létrejöttét közel kétéves, többször is elakadt egyeztetések előzték meg. Az alakuló kongresszuson Forró Krisztiánt választották meg a Szövetség elnökének, aki rámutatott, az új korszakot három dolog kell majd, hogy jellemezze: a türelem, a munka és a bizalom.