Módosították a felsőoktatási törvényt – többek között szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről. Eddig azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát egyoldalúan megszüntethették az egyetemek és főiskolák, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Ezt most törölték a jogszabályból – írja az Eduline.

A hallgatói jogviszonyt továbbra is el lehet majd veszíteni, de csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt (például ha valakinek fizetési hátraléka van, vagy állami ösztöndíjas félévei elfogytak, de önköltséges formában nem szeretne tanulni).

Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet, mint eddig, a felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többsége már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta az új szabályzatot: a legtöbb helyen a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet.

Ezenkívül törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát. A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is.

Átalakul a felvételi is, 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. 2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük.