A felhasznált modellek közt találhatók harcászati célra tervezett drónok mellett kereskedelmi forgalomban kapható változatok is vannak. Ezeket felhasználják az ellenséges csapatok pozícióinak meghatározása mellett bombázásra is - írta összeállításában a BBC.
Az ukrán hadsereg főként török Bayraktar TB2 drónokat használ, melyek mérete egy kisebb repülőének felel meg, kamerával, valamint lézervezérelt bombákkal szerelhető föl. A háború kezdetén kevesebb mint 50 állt ezekből Kijev rendelkezésre. Az oroszok Orlan-10 típusú, kisebb és kevésbé szofisztikált drónokat használnak.
Az ukránoknak nagy segítséget jelentett
Jack Watling, a Royal United Services Institute (Rusi) szakembere szerint több ezer ilyen eszköze volt kezdetben az orosz hadseregnek, de a flotta mostanra több százra apadt. Ezeken a drónokon is van kamera, és képesek tüzelni is.
Mindkét fél drónjai akkor a leghatékonyabbak, ha ellenséges célpontok felkutatására és a tüzérségi támadás irányítására használják őket.
"Az orosz erők azt követően, hogy egy drón a célpontot kiszúrta, három-öt percen belül képesek ágyúikat az ellenségre irányítani" – mondja Watling. Drón nélkül ez 20-30 percig tart.
Martina Miron, a londoni King's College védelmi tanulmányok kutatója szerint az ukránok számára pedig a drónok tették lehetővé, hogy korlátozott tűzerejük kapacitását maximalizálják. Most legfeljebb egy drónt kockáztatnak, mikor az ellenséget fel akarják kutatni, nem pedig egy csapat katonát.
Igazán nagy hasznot azonban a háború első szakaszában tudtak ezek a drónok hajtani, az orosz légvédelmi erők sokat megsemmisítettek azóta közülük.
"Nagyok, viszonylag lassan mozognak, és csak közepes magasságban repülnek, ezért könnyű őket lelőni" – mondja Watling az okokról.
Sokba kerülnek
A katonai drónok cseréje drága: egy Bayraktar TB2 körülbelül 2 millió dollárba, azaz több mint 777 millió forintba kerül. Ezért mindkét fél, de főként Ukrajna kereskedelmi forgalomban kapható drónokhoz fordul. A DJI Mavic 3, mely 800 ezer forint alatti áron érhető el.
Ezek kisebb bombákkal is felszerelhetők, ellenséges csapatok felderítésére és támadások irányítására is alkalmasak.
"Ukrajnának nincs annyi lőszere, mint Oroszországnak: a drónok azt biztosítják, hogy
jobban ki tudják használni meglevő tűzerejüket"
– mondja Miron.
A kereskedelmi drónok azonban sokkal kisebb teljesítményűek, mint a katonai drónok: a DJI Mavic csak 46 percet képes repülni, hatótávolsága 30 kilométer, az ennél is olcsóbbak pedig minden tekintetben kevesebbre képesek.
Így védik ki egymás támadását
Oroszország a katonai drónok ellen radarral, a kereskedelmi drónok ellen pedig elektronikus eszközökkel védekezik Miron szerint. Online rendszereket is használnak, hogy észleljék és megszakítsák a kereskedelmi drónok és üzemeltetőik közötti kommunikációt: egy átlagos drón egy hetet húz ki ilyen körülmények közt.
A Fehér Ház szerint Oroszország most Shahid katonai drónokat vásárol Irántól, az USA mintegy 700 Switchblade "kamikaze" katonai drónt szállít Ukrajnának.
Ezek robbanóanyaggal vannak megtöltve. A levegőben vesztegelnek, amíg meg nem találják a célpontjukat.
Elon Musk SpaceX vállalata a Starlink műholdas kommunikációs rendszerét biztosítja Ukrajnának: ez biztonságos kapcsolatot teremt a kereskedelmi drónok és az üzemeltetők között. A DJI mostanra leállította a drónok szállítását Oroszországba vagy Ukrajnába.
A drónokért az ukránok közösségi finanszírozás segítségével tudnak fizetni: a Kalush Orchestra, az Eurovíziós Dalverseny ukrán győztese eladta trófeáját, árán pedig drónokat vett.
