Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Varga Judit/Facebook

Döntött az Alkotmánybíróság a gyermekvédelmi népszavazásról

A hírt Varga Judit osztotta meg a közösségi oldalán.

„Az Alkotmánybíróság a mai napon megállapította, hogy a népszavazás ellen beadott indítványok nem megalapozottak, így végre a magyar emberek közvetlenül is elmondhatják véleményüket gyermekvédelem ügyében – fogalmaz Facebook-bejegyzésében az igazságügyi miniszter.

A testület a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytatott vizsgálatot. Mint arról korábban az Infostart beszámolt, az indítványozó, aki egyébként ragaszkodott a névtelenséghez, beadványában kifejtette, hogy az Országgyűlés a vitában és a határozatban mind jogi, mind politikai értelemben „hallgatott” a jogosultak fennmaradó kérelmeiről, azaz a közjogi ellenérvek a „senki földjén” maradtak.

Az Országgyűlés november 30-án rendelte el (kormánypárti többséggel) az országos népszavazást az alábbi kérdésekkel:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság még július 30-án hitelesítette. A kérdések aztán felülvizsgálati kérelmek miatt a Kúria elé kerültek, ahol a legmagasabb bírói fórum az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, egyet nem. (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?). Az utóbbira vonatkozó kúriai végzést azonban később a kormány alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×