Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Nyitókép: Pixabay

Veszélyes kórt terjeszthet az itthon is észlelt kullancs

Arra kell számítani, hogy az éghajlat változásával és a felmelegedéssel a meleg klímához szokott, egzotikus kullancsok könnyebben megmaradnak és továbbfejlődnek a mi égövünkben is.

Felbukkant Magyarországon az első Hyalomma kullancs, három hónappal az Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő projektjének indítása után. Egy kutyatartó jelentette az esetet. A nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú faj azért veszélyes, mert krími-kongói vérzéses lázat is okozhat.

Földvári Gábor az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa közölte: egy vándormadárral a fiatal példány bejutott az országba, és képes volt átvedleni, továbbfejlődni és felnőtt alakban már háziállaton, emberen tud vért szívni.

"Tisztában vagyok azzal, hogy ijesztően hangzik egy ilyen vérzéses lázt okozó vírusnak a jelenléte, de hozzá kell tenni, hogy szerencsére általában a madarakkal beérkezett kullancsok nem hordozzák ezt a vírust, ugyanis a madarak maguk nem fenntartói, nem gazdái a vírusnak" – fejtette ki.

Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Tudományi Intézetének kutatásvezetője hozzátette: ma már nem ritka, hogy bejutnak ezek a kullancsok, de a jövőre nézve egyre inkább az várható, hogy az éghajlat változásával és a felmelegedéssel ezek a meleg klímához szokott, egzotikus kullancsok könnyebben megmaradnak és továbbfejlődnek a mi égövünkben is.

"Ez egy olyan betegség, amelyre nincsen jelenleg védőoltás.

Ha egy fertőzött példányt hoz be egy vándormadár, és aztán az fog felnőtt kullancsként emberen, háziállaton vért szívni, akkor sajnos van némi esélye annak, hogy a vírust is átadja. Emiatt kell felkészülnünk arra, hogy ezek a kullancsok esetleg megtelepszenek nálunk. A fertőzésnek a konkrét veszélye szerencsére viszonylag alacsony" – mondta Földvári Gábor.

Hyalomma kullancsot Németország, Csehország és Svédország területén is egyre gyakrabban figyelnek meg, így arra kell számítani, hogy a faj hosszú távon megtalálja majd a megfelelő feltételeket. Földvári Gábor szerint azonban a félelem helyett inkább a felkészülésre kell koncentrálnunk, így nagyobb az esélyünk arra, hogy elkerüljük a tényleges veszélyt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×