Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Egy dolgozó ügyféllel beszélget a Sberbank központi bankfiókjában Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Vajon karanténba kell-e vonulnia a beoltott fertőzötteknek?

Emelkedik az esetszám a negyedik hullámban, de nincs központi járványügyi protokoll a munkaadók számára.

Az RTL Klub Híradója annak ment utána – írja a 24.hu –, hogy a különböző cégek hogyan reagálnak az emelkedő koronavírus adatokra. „Nincs protokoll, mindenki arra törekszik, hogy a működőképességet fenntartsa”– mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Rusvai Miklós víruskutató is azt mondta a tudósításban, hogy nincs központi direktíva ebben a kérdésben, a józan ész dönt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központból azt írták az RTL Klubnak, hogy amennyiben „bármilyen megbetegedésre utaló jel – láz, köhögés, tüsszögés, orrfolyás, hasmenés – jelentkezik a munkavállalónál, akkor javasolt orvoshoz fordulnia.” Hozzátették: ha „a koronavírusteszt pozitív, akkor

a fertőzött továbbra is 10 napos karanténra köteles akkor is, ha oltott. Az oltásban részesült egészséges kontaktok azonban mentesülnek a karantén alól.”

Rusvai Miklós azt javasolja, hogy a kontaktszemély zárt térben hordjon maszkot.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×