A Fővárosi Törvényszéken kedden folytatódott Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere, előbbi a vádak szerint felbujtóként, utóbbi közvetítőként vett részt Fenyő János üzletember 1998-as meggyilkolásában. A tárgyalás a vád egyik alapját képező, Gyárfás és Portik között történt beszélgetések hangfelvételéről készült nyelvészeti szakértői jelentés ismertetésével folytatódott – számolt be a Magyar Nemzet.

A lap megjegyzi, mielőtt Póta Péter bíró a Portik által rögzített hanganyagokkal kapcsolatos nyelvészeti szakvélemény ismertetésébe kezdett volna bele, már érezhető volt a vádlottak nyugtalankodása – akik addigra már részleteiben megismerhették a dokumentumot, amely másfél tucatnyi kérdésre próbál választ adni.

Gyárfás Tamás védője szerint a szakvélemény elfogult. Az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy a szakértői anyagra tett észrevételei kapcsán a nyelvészek ellenvéleménye hétfőn érkezett meg, így a védelemnek nem jutott elég ideje arra, hogy ezekre is reagáljon. Zamecsnik Péter úgy tájékoztatott, hogy várhatóan csütörtökre készülnek el az észrevételeik.

Portik Tamás már nem volt ilyen „elegáns”,

először úgy fogalmazott, hogy a szakértő valótlant állított a szakvéleményben, majd keményebb hangnemre váltott. „Én azt feltételezem, hogy a vádat képviseli a szakértő asszony, aki lényeges dolgokban hazudott” – fogalmazott Portik. A szakértői csapat jelen levő tagjai visszautasították az elfogultság vádját.

Összeollózták-e?

„A két vádlott beszélgetése mindvégig koherens, összefüggő […]. A rosszul hallható részeket leszámítva nem tartalmaznak ugrásokat vagy utólagos összeillesztésre utaló jeleket” – olvasható a szakvéleményben. Mindez Portik védekezését érinti leginkább, aki a tárgyalás során is hivatkozott arra, hogy a hangfelvételeket „Drobilich Gábor és a rendőrség” manipulálta, megvágta.

A szakértők megállapították, hogy a beszélgetések során a két vádlott érti egymást, „tehát társalgásuk sikeresnek mondható”.

Kölcsönös függőség

A bíró arra is rákérdezett, hogy megállapítható-e a vádlottak között alá- és fölérendeltségi, esetleg függő viszony, és ha igen, akkor ezt mely szövegrészek támasztják alá?

„A szövegrészekből kiderül, hogy Portik Tamás a múltban legalább egy szívességet tett Gyárfás Tamásnak, és hogy Gyárfás Tamás ezért cserébe felajánlotta segítségét” – áll a szakvéleményben, amely kölcsönös függőséget tételez fel közöttük.

A szakértők szerint a két vádlott beszélgetésében nincs manipuláció.

„A manipuláció definíciója szerint a manipuláció egyik feltétele az, hogy a közlő eszközei nem tudatosulnak a befogadóban.” Ez Gyárfás védekezése szempontjából kulcsfontosságú, aki ugyanis azt állítja, hogy Portik a beszélgetéseket igyekezett olyan irányba terelni, hogy kimondasson vele olyasmit, amit őszerinte nem tett meg – vagyis Fenyő meggyilkoltatását.

A Portik–Gyárfás-beszélgetések során Portik többször utal arra, hogy ő valamit megtett Gyárfás Tamásnak. „Ezek a kijelentések szövegnyelvészeti szempontból megtörtént eseményeket igazolnak-e, vagy manipuláció annak érdekében, hogy Gyárfás Tamás a valóságtól eltérően ismerjen el egy általa el nem követett bűncselekményt?” – olvasható a bíró kérdése a szakértőkhöz, akik úgy válaszoltak, hogy „az a tény, hogy Gyárfás Tamás nem tagadja, nem cáfolja a Portik Tamás által kijelentetteket, arra utal, hogy a Portik kijelentésében foglaltak megtörtént eseményen (eseményeken) alapulnak”.

A lap végül hozzáteszi: bár a szakértői dokumentumból csak részleteket ismerhetett meg a nyilvánosság, bizonyos dolgok felett elsiklottak a szakértők, amiket Gyárfás Tamás is kifogásolt. Ilyen például, hogy az első találkozásra Portik két hangrögzítő készülékkel érkezett, ami manipulációs és/vagy zsarolási szándékot feltételez. Gyárfás felhívta a figyelmet, hogy véleménye szerint a felvételek között egy sincs, amelyben ő elismerte volna, hogy megbízta valamivel Portikot. Emellett Portik számtalan kéréssel fordult hozzá, ám ő egyiket sem teljesítette.

A tárgyalás csütörtökön folytatódik, ahol a védelem tesz majd részletes észrevételeket a szakértői dokumentum kapcsán, több mint hatvanoldalnyi terjedelemben kívánnak reagálni az elhangzottakra.