-9 °C
A fővárosi önkormányzat „bátor, előremutató lépései és a bevonó kommunikáció” talán hozzájárult ahhoz, hogy a budapestiek kimutatható módon nagy fokú fegyelmezettséget tanúsítottak a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban – mondta a főpolgármester, aki kiemelte, hogy a fővárosi önkormányzat minden járványügyi intézkedést hamarabb hozott meg, mint a kormány. Példaként említette a szociális intézményeket védő intézkedéseket, a maszkviselési szabályokat, valamint a tesztelési programot.
Közölte, a Google által készített mobilitási jelentések vizsgálata alapján az látszik, hogy
Budapesten az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a személyes találkozások száma,
továbbá a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrzése alapján 96–99 százalékos volt a maszkviselés a fővárosi tömegközlekedési járműveken, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság munkatársainak átlagosan napi negyven alkalommal kellett kiadniuk figyelmeztetést a maszkviselés szabályainak megsértése miatt.
A koronavírus 100 ezer lakosra vetített halálozási adatairól szólva elmondta, Budapest az országos átlag alatt szenvedett el ilyen típusú veszteségéket. A relatíve jó számok döntő részben az egészségügyi ellátórendszer hozzáférhetőségével magyarázhatók – tette hozzá.
Karácsony Gergely szerint fel kell készülni arra, hogy a járvány harmadik hulláma előtt áll az ország, és az adatokból azt látszik, hogy
az elkövetkező két-három hét valóban „pokolian nehéz lesz”.
A főpolgármester az ülésen azt is mondta: ha Orbán Viktor miniszterelnök szavait követik, hogy a megmentett életek számában mérik a védekezés eredményességét, akkor „ez a védekezés sajnos megbukott”. A hivatalos statisztikák szerint Magyarország ott van a világ első 10-15 országa között, ahol lakosságarányosan a legtöbben haltak meg a koronavírus miatt – tette hozzá.
A főpolgármester hangsúlyozta azt is, hogy partnerség, együttműködés és bizalom lenne szükséges egy hatékony védekezéshez. De ez „ma fájóan hiányzik” az önkormányzatok és a kormány kapcsolatrendszeréből – mondta.
Karácsony Gergely szólt arról is, hogy az Eurostat többlethalálozási adataiból az látszik, hogy
valószínűleg sokkal többen haltak meg koronavírussal összefüggésben, mint azt a hivatalos adatok mutatják.
A főpolgármester az idősotthonokról szólva elmondta, az ilyen, fővárosi fenntartású intézményekben elhunytak száma messze az országos átlag alatt van. Ez azért lehetett így, mert a fővárosi önkormányzat „a nyarat nem átaludta”, hanem jelentős pluszforrás biztosításával nagyon szigorú járványügyi protokollt vezetett be.
Karácsony Gergely az oltási terv végrehajtásáról szólva azt közölte: szakmai szinten nagyon konstruktív együttműködés alakult ki a kormány és a főváros között. A fővárosi önkormányzat kialakított egy oltási tervet, amellyel „beszállnának” az oltási program sikerességébe – mondta, majd hozzátette: úgy tűnik, sikerül abban együttműködniük, hogy részt vegyenek a tömeges oltásban.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy a járvány és a válság jelentette problémákat úgy kellene orvosolniuk, hogy a kormány segítségére nem számíthatnak, sőt a kormány az önkormányzatok ellen küzd az egyik kezével, és felhasználja az alkalmat arra, hogy „megrövidítsék” az önkormányzatokat.
Karácsony Gergely beszámolt arról, hogy a koronavírus-járvány tavaly 52 milliárd forint bevételkiesést jelentett a fővárosnak, elsősorban a közösségi közlekedés jegybevételének drámai mértékű visszaesése, valamint a kulturális és turisztikai bevételek kiesése miatt. A gazdasági szociális válság mínusz 31 milliárd forintot, a kormányzati megszorítások mínusz 15,8 milliárd forintot tesznek ki. Mindez a tavalyi évben mínusz 94,7 milliárdot jelent.
„A tavalyi év működésben elvitt négy Lánchíd-felújításnyi pénzt” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve:
nem biztos, hogy a fővárosi önkormányzat meg tudja őrizni a pénzügyi működőképességét az év végéig.
Hangsúlyozta: nem fogják a közszolgáltatások minőségét rontani járvány idején, mert „a kormány megbolondult. Akkor inkább állva halunk meg, és azt mondjuk, jöjjön a csődbiztos, és Orbán Viktor nézzen a budapestiek szemébe, hogy mit tett ezzel a várossal” – fogalmazott Karácsony Gergely, megjegyezve azt is, hogy rengeteg racionalizálási lépést megtettek, és példaként említette, hogy hat közműcéget összevontak egy cégbe.
A főpolgármester azt mondta: ha 2022-ben nem változik meg a kormány hozzáállása, vagy maga a kormány, akkor ez a város csődbe megy majd. Szerinte ez még mindig jobb, mint ha betöltenék azt a nekik szánt szerepet, hogy ők a megszorítók és miattuk van tömeg a buszokon a járvány közepén.
A járvány és gazdasági válság kellős közepén, 2021-ben a főváros nettó befizetője a költségvetésnek, méghozzá több mint hatmilliárd forinttal.
Karácsony Gergely közölte azt is, hogy hamarosan a nyilvánosság elé tárják az integrált városfejlesztési stratégiát, amely a járvány által okozott problémákra is koncentrál.
