Csütörtök délelőtt tartotta meg hagyományos - de ezúttal online formájú - gazdasági évnyitó rendezvényét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Parragh László beszéde kezdetén hangsúlyozta,

Magyarország gazdasága meredekebben növekszik, de csökken is, mint Németországé,

ugyanakkor "a számok makacs dolgok", a magyar gazdaság EU-s összevetésben igen erős, beruházások és a munkanélküliség tekintetében a legjobban teljesítő négy ország között van, és az államadósság-csökkenés mértéke is Magyarországon a negyedik legmagasabb.

Felidézte, a koronavírus érkeztével egy hét alatt összeomlottak egyes ágazatok, például a turizmus, de bízik benne, hogy

tavasz végére, nyár elejére túl lehet lendülni a válságon.

Javasolta, tíz évre előre gondolják át a szereplők, hogy milyen növekedési ütemmel számolnak, ahogy ez az MKIK és a még ellenzékben lévő Fidesz között is történt 2010-ben.

"Folytatni kell a hazai tulajdonú vállalkozások erősítését az élelmiszeriparban, az építőiparban, a járműiparban és a védelem-, valamint űriparban is" - sürgette.

Emlékeztette, a járványhelyzetben heti szinten tekintették át a gazdaság helyzetét a kormány és az MKIK képviselői, és örömmel osztotta meg, hogy a kormány az ő javaslataikat nagy arányban fogadta meg, például a munkahelyvédelem terén.

Érzékeli, hogy az uniós források kiáramlása a kívántnál jóval lassabb, de "ezzel nagyon nehéz bármit is kezdeni".

"Várjuk a válság végét, tudjuk, hogy a vállalkozások a beruházásokat visszafogták, és látjuk a fogyasztási szokások átrendeződését, és azzal is számolunk, hogy amikor újra meglódul a gazdaság, munkaerőhiány lesz a szolgáltató szektorban" - figyelmeztetett.

Azt is várja, hogy

erősödik majd a lánctartozás mértéke, a nem teljesülő hitelek aránya,

a munkaerőhiány mellett pedig a munkanélküliség mértéke is növekszik, illetve a digitális fejlettséget is még bőven fejlesztendőnek tartja.

Parragh László bejelentette, kezdeményezik a Széchenyi-kártya rendszerének fenntartását, és a legkisebb vállalkozásoknak további, hasonló természetű segítséget nyújtana.

Úgy látja, most széles körű összefogásra van szükség, de ebben nem is látott problémát 2020-ban.

Tovább "finomhangolná" az adórendszert és a bürokrácia versenyképességét is javítaná.

"Gyors intézkedéseket kell hozni, a forrásokat pedig minél célzottabban kell felhasználni" - nyomatékosította.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint sok szempontból pusztítóbb a mostani, mint az 1929-es nagy gazdasági világválság, mert most 3 hét alatt következett be, ami akkor 3 éven át tartott.

"Ám a magyar kormány gyorsan lépett, gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett. A foglalkoztatásban állók száma magas maradt, adó- és járulékcsökkentések, bértámogatások jöttek. Bízunk benne, hogy a gazdaság 2020-as visszaesése 5 és 6 százalék közötti lesz majd visszatekintve" - fogalmazott.

Elmondta, mintegy 1000 milliárd forint hiányzott a magyar államháztartásból a járvány hatására. De

"akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk a fiskális fegyelemhez"

- említette.

Ő is felhívta a figyelmet rá, hogy a magyar adósságcsökkenés tempója jobb az EU-s átlagnál, a devizaadósság százalékos aránya pedig már alig 20 a 2010-es 50 fölötti értékhez képest.

Szintén rávilágított arra, hogy a növekedés motorja a beruházásokban lehet, uniós szinten meglévő előnyünk lehet.

"Nyilván nagyon sok függ attól, hogy a vakcinabeszerzés hogy alakul" - folytatta Varga Mihály. "Azzal számolunk, hogy

a fordulópont a második negyedévben lesz, kétszámjegyű növekedéssel számolunk

akkor."

Kiemelt hat járványtanulságot:

1. a globális ellátási láncok sérülékenyek
2. a magyar versenyképességi intézkedéseket, lépéseket folytatni kell, a működő tőkét ebbe kell bevonni
3. szükség van világszinten ismert magyar márkákra (Richter, Hell, OTP, Mol, Ganz, Ikarus...)
4. robotizáció a gazdaság egészében
5. regionális gazdaságfejlesztés mozgósíthatja a növekedési tartalékokat
6. a piacképes szaktudás hozzájárul gazdaság fellendítéséhez (szakképzés, egyetemi fejlesztések)

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!