Az egyik tényállás szerint M. Richárd 2017-ben Budapesten a Dózsa György úton nagy teljesítményű, nyugati rendszámú személyautójával mintegy 140 kilométeres sebességgel összeütközött egy szabálytalanul kanyarodó autóval, amelynek két utasa meghalt, vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett, M. Richárd és több járókelő könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyben megvádolták a másik járművezetőt is.

Egy másik vádpont szerint 2015-ben M. Richárd és egy kerékpáros között alakult ki közlekedési incidens, ami miatt M. Richárdot garázdasággal, könnyű testi sértéssel és közúti veszélyeztetéssel vádolta meg az ügyészség.

M. Richárd a garázdaságot és a könnyű testi sértést elismerte, a halálos közúti balesettel kapcsolatban pedig részben elismerte felelősséget.

Elsőfokú ítéletében a PKKB a halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt M. Richárd és a másik járművezető felelősségét is megállapította. Utóbbit egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a járművezetéstől.

A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy M. Richárd súlyosan megszegte a KRESZ szabályait a sebességhatár csaknem háromszoros túllépésével, a másik vezető pedig a kanyarodás és az elsőbbségadás szabályainak megsértésével. Ezen túlmenően egyik vádlott biztonsági öve sem volt bekötve, M. Richárd szervezetében kokaint mutattak ki a baleset után, vezetés közben mobiltelefont használt és érvényes járművezetői engedélye sem volt.

A bíró leszögezte, hogy

ha a gyorshajtással, illetve a kanyarodással, elsőbbségadással kapcsolatos szabályszegéseknek csak az egyike elmarad volna, már nem következik be a tragikus végeredmény.

Megjegyezte, hogy M. Richárd vezetői képességét nem befolyásolt az elfogyasztott kokain, továbbá a szakértő által megállapított személyiségzavara sem korlátozta abban, hogy tisztában legyen cselekedete társadalomra veszélyességével. A bíró beszélt arról is, hogy a baleset helyszíne egy "nehéz" kereszteződés, ezért elvárható lett volna az arra közlekedőktől a fokozott gondosság, időközben egyébként a kereszteződés forgalmi rendjét megváltoztatták.

A másik vádpontban a bíróság megállapította az elsőrendű vádlott bűnösségét garázdaság és könnyű testi sértés miatt, ugyanakkor felmentette a közúti veszélyeztetetés vádja alól.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész M. Richárd terhére, ugyanakkor M. Richárd enyhítéséért, a másik vádlott pedig felmentésért fellebbezett, így a Dózsa György úti, két halálos áldozatot követelő közlekedési baleset büntetőpere másodfokon folytatódik majd.

Az ügyész kérte M. Richárd letartóztatását részben a kiszabott négy év szabadságvesztés, valamint egy vesztegetés miatt folyamatban lévő másik büntetőeljárás, részben pedig bűnismétlés veszélye miatt. A védő ugyanakkor a jelenlegi bűnügyi felügyelet, a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését kérte, hivatkozva többek között arra, hogy M. Richárdnak a négyéves szabadságvesztésből lehet, hogy csak néhány hónapot kell letöltenie a lehetséges kedvezmények és a már eddig letartóztatásban töltött idő miatt.

Az elsőfokú bíróság megszüntette az M. Richárd elleni kényszerintézkedést, ami ellen az ügyész szintén fellebbezett.

M. Richárdot 2006-ban az úgynevezett kecskeméti maffiaperben jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték, mert a Radnai László elsőrendű vádlott által vezetett bűnszervezet "katonája" volt. A bűnszervezet drogkereskedelemmel, védelmi pénzek szedésével, prostitúcióval foglalkozott, amikor pedig 2004-ben elfogták egyes tagjait, épp egy rivális bandával való leszámolásra készült.