Az első aorta-műbillentyű beültetésre a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, az országban elsőként, 2008 novemberében került sor – mondta az InfoRádiónak Andréka Péter főigazgató-főorvos, kiemelve:

igazi csapatmunkáról van szó,

hiszen a konkrét beavatkozást végzőkön túl számos szakember – szívsebészek és altatóorvosok, katéteres és képalkotó kardiológusok – döntésén múlik, hogy mely betegeknél szükséges inkább a katéteres műtét. A jelenlegi hatályos szakmai irányelvek szerint a sebészi, vagyis a mellkas megnyitásával járó aorta-billentyűcsere a választandó megoldás – magyarázta a szakember. Azonban van egy olyan betegcsoport, amelyen az utóbb említett beavatkozást vagy nem lehet elvégezni, vagy a beteg magas életkora, esetleg kísérőbetegségei miatt vállalhatatlanul magas kockázattal járó kategóriába tartozik.

Jelenleg még

nem végeztek el elegendő számú katéteres aorta-műbillentyű beültetést ahhoz, hogy ez a szakmai ajánlást kiérdemelje,

hogy az adatokat kiértékelve azt mondhassák, minden beteg jobban járna ezzel a típusú beavatkozással.

A műtét során használt billentyű egy speciális, nitrinolnak nevezett fémvázon lévő disznószívburokból készül. Ez a nikkelből és titániumból álló fémötvözet ugyanis 4 Celsius-fokon elveszíti a memóriáját, ezáltal bele lehet helyezni egy körülbelül kisujj vastagságú felvezető katéter hegyébe – magyarázta Andréka Péter. A beavatkozás során a comb verőerén keresztül, egy, a bal kamrába vezető drót mentén juttatják el az aortabillentyű lemezkéi közé, ahol 37 fokon, tehát testhőmérsékleten, visszanyeri az eredeti alakját, és befeszül a lemezkék közé. Mihelyst kinyílik, azonnal át tudja venni a funkcióját, és elkezd „dolgozni” – fogalmazott a szakember. Ezt követően nincs más feladatuk a szakembereknek, mint ellenőrizni ultrahanggal, hogy minden rendben van-e, illetve hogy kifelé jövet ellássák a combverőerén lévő bemeneti lyukat.

A főigazgató-főorvos kiemelte, az aortabillentyűs szűkület potenciálisan halálos betegség, életveszélyes állapot. Ezért a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben

a koronavírus-járvány idején is folyamatosak voltak a beavatkozások

azon szív- és érrendszeri betegeket esetében, akiknek az ellátása nem tűrt halasztást, mind gyermekeknél, mind felnőtteknél. Természetesen fokozott járványügyi odafigyelés mellett – tette hozzá.