Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Kutató: így előzhető meg a járvány második hulláma

Hozzá kell szokni, hogy a koronavírus-járvány nem tűnik el teljesen, szórványos esetek nagy valószínűséggel továbbra is lesznek - hívta fel a figyelmet Rusvai Miklós víruskutató.

A szakember az M1-en hangsúlyozta, minden járványra jellemző egy felfutó, majd egy lecsengő szakasz, lefolyása haranggörbe alakú. Mivel a koronavírus teljesen új kórokozó volt, a görbéje a nulláról indult, azonban valószínűleg nem érkezik vissza ugyanerre a pontra - mondta. Hozzátette:

arra kell számítani, hogy időnként újra megjelenik majd az orvosi statisztikákban a koronavírus.

A magyarországi terjedést elemezve Rusvai Miklós azt mondta: egy kiugró pont - a Pesti úti idősotthonban kialakult gócpont - kivételével a járványgörbe nagyon lapos alakot mutat.

A műsorban beszéltek az úgynevezett "szuperterjesztőkről" is, akik a foglalkozásuk miatt sok emberrel érintkeznek, ugyanakkor nem betegednek meg nagyon, ezért továbbra is járnak közösségbe.

Rusvai Miklós hangsúlyozta: egy - több szempontot figyelembe vevő - "finomhangolással" megelőzhető lehet egy második hullám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×