Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb lehet a kiesés – fogalmazott az InfoRádiónak Csapó Benő, aki szerint az általános iskola első és második évfolyamosai körében okozhatja a legtöbb gondot a digitális oktatás. Azok a gyerekek, akik nehezebb körülmények között élnek, esetleg kevesebb támogatást kapnak, a mostani kényszerhelyzetben félő, nagyon le fognak maradni – tette hozzá az egyetemi tanár, alapozva mindezt arra, hogy számos korábbi vizsgálat kimutatta: nagyobb a kiesés azok esetében, akik a szünidő alkalmával otthon nem kapnak kellő segítséget.
Valamennyi tantárgy érintett lehet,
a legtöbb visszaesés mégis az olvasás, szövegértés, valamint a matematika esetében valószínű
– mondta Csapó Benő, aki szerint nem is elsősorban a személyes jelenlét, hanem a pedagógusok által nyújtott szakértelem hiánya jelentheti a lemaradás legfőbb okát.
Megjegyezte, az értelmiségi családokban ugyan rendszerint megtanulnak a gyerekek olvasni, akár mielőtt iskolába mennének, azokban a családokban viszont, ahol a szülők nem helyeznek erre kellő hangsúlyt, ott van igazán szükség a tanárok személyes beavatkozására. Emellett fejlődésbeli különbségek is lehetnek, nemcsak a társadalmi hátterük miatt, hanem egyszerűen érésbeli okokból, és az ebből fakadó speciális nehézségeket szakszerű hozzáállással, felkészült pedagógusok tudják enyhíteni – tette hozzá.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet ezért bízik abban, hogy a tanítás terén is egy sokirányú nemzetközi összefogás alakul majd ki, hasonlóképp, mint ami a víruskezelésben látható. Arra lenne szükség ugyanis, hogy a szülők, pedagógusok és szociális munkások, mindenki próbáljon segíteni a gyerekeken, akik most kimaradnak az iskolából.
Ennek fényében a szegedi Oktatáselméleti Kutatócsoport is számos eszközt bocsát a szülők és diákok rendelkezésére a tanulás támogatására. Így március 16-tól
megnyitották az elektronikus diagnosztikai rendszerüket, amely több mint 20 ezer feladatot tartalmaz, amivel gyakorolhatnak az iskolások.
De arra is készülnek, ha szeptemberben visszatérnek az iskolapadba a fiatalok, milyen módon lehet segíteni az említett felzárkóztatást – mondta Csapó Benő. 6-8 féle szövegértés-fejlesztési programon dolgoznak, amit majd akár az órákon, akár a délutáni foglalkozások keretében lehet majd használni. A szakember egyetértett,
feltétlenül szükséges lesz az iskola keretek között is a felzárkóztatás, meglátása szerint a szeptembert ezzel kell kezdeni.
Végezetül megjegyezte, az említett elektronikus diagnosztikai rendszert az iskolák mintegy harmada már használja, amiben a tanároknak lehetőségük van egyedi teszt- illetve fejlesztőfeladatsorok összeállítására, amit aztán a diákokkal kitölthetnek, képet kapva a tudásukról. Az óvoda–iskola átmenet, valamint az első néhány osztály számára készített feladatokat pedig a szülők is használhatják. Ehhez nem kell mást tenniük, mint hogy regisztrálnak az edia.hu oldalon.
