A mostani koronavírus-járvány szembetűnő különbséget mutat minden korábbi hasonló járványhoz képest, mondta egy, a témában tartott online konferencián Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus.
„Ez egy olyan különleges helyzet, ahol a pszichológiai stresszekhez, a kartanén, a távolságtartás betartásához egy különös nehézségként járul hozzá az, hogy ez egy nem látható betegség – magyarázta a szakember. – Már felnőtt voltam, amikor az egyik utolsó, nagyon látható betegséget kiirtottuk a teljes földkerekségről: a himlőt. A himlő elleni küzdelemben viszont fontos tényező volt, hogy az egy nagyon csúnya, látható betegség volt. Itt viszont egy olyannal kell megküzdenünk, ami sehogyan sem látható addig, amíg valaki igazán nem lesz rosszul, de akkor már jócskán fertőzőképes. Tehát
egy misztikusan lebegő dologról van szó”
– fogalmazott.
A mostani járványra reagáló, Maradj otthon kampány a kapcsolati hálókat is befolyásolja. Ebben a helyzetben
a külső kapcsolataink nem működnek, a legbelsőbbekre azonban fokozottan rá vagyunk utalva.
A másik izgalmas kérdés, hogy az otthon maradó emberek milyen mértékig kerülnek szokatlan helyzetbe, mondta Pléh Csaba.
„Ez pusztán a mi városiasodott világunkban olyan furcsa helyzet, miután csak az utóbbi 150-200 évben vált szét egymástól a felnőttek világában a munka és a család közege. Az emberiség jó része ebben a pillanatban is úgy él, hogy számukra nem különleges az, hogy ugyanazokkal van egész nap együtt. Ez nekünk olyan, minthogyha egy eredetileg meglévő, az iparosodás világát megelőző kapcsolati mintázatunkra kellene visszatérni” – mutatott rá.
Az emberekben a történelem során kialakult a véletlenszerű találkozások igénye is,
hangsúlyozta a pszichológus. „Nem véletlen, hogy ahogy tudunk, városokat kezdünk építeni. A városok világában a nem tervezett kapcsolatok jelentősége, nemcsak a párválasztásban, hanem az intellektuális dolgokban, a problémamegoldásban és sok másban kiemelkedő. Ebben az új helyzetben azonban nagyon beszűkül ez a lehetőség, ami szintén egy sajátos forrása lehet a stresszeknek” – tette hozzá.
Pléch Csaba elmondta, hat hét után kimozdulva az otthonából idő kellett, hogy megszokja az idegen embereket, ami egyfajta bizalomvesztést is jelent.
„Nagyon izgalmas dolog lesz, hogy a bizalmat újra vissza kell szereznünk abban, hogy az emberek nem veszélyforrások, nem az ember a veszélyforrás
– emelte ki. – Borzasztóan nagy dilemmát teremt ugyanis a járványhelyzet bennünk, akik minden más főemlősnél társasabb lények vagyunk. Most az egész védekezésünk azon alapszik, hogy kerüljük a társakat. Belénk épített tendenciákat kell legátolni, és majd a visszaszokás körülményei között nagyon nehéz lesz ezt a bizalmat visszaszerezni, de vissza fogjuk szerezni” – vélekedett.
A pszichológus szerint ugyanakkor a mostani bezártság vívmányai közül többet meg kellene tartani. Ilyen például az online oktatás fejlődése.
Utolsó figyelmeztetés, de talán elég nagy a vészharang
A mostani koronavírus-járvány egyfajta utolsó figyelmeztetés, vélekedett az online konferencián Ürge-Vorsatz Diána, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke. Kifejtette, azért utolsó figyelmeztetés, mert
„ezt a mostani járványt, akármit is mondunk, magunknak köszönhetjük.
Olyan mértékig leromboltunk a természettel való viszonyunkat, ami már hatalmas kockázatoknak tesz ki minke. Erre évtizedek óta figyelmeztettek a kutatók, és sajnos most bekövetkezett, jelentős ember- és gazdasági áldozatot követelve” – fogalmazott.
Szerencsénk van ugyanakkor, hogy ebbe még nem fog belerokkanni a civilizáció, tette hozzá a fizikus. „De talán elég nagy ahhoz a vészharang, hogy rájöjjünk, magunk alatt vágjuk a fát. És, hogy
hallgatni kell a tudomány szavára, korábban kell lépni, még akkor is, ha irracionálisan nagynak tűnnek azok a gazdasági áldozatok,
amiket a kutatók javasolnak. Viszont sokkal nagyobb későbbi problémákat előznek meg” – hívta föl a figyelmet a szakember.
Az emberiség körében körülbelül négyhavonta jelenik meg egy fertőző járvány világszerte, tette hozzá Ürge-Vorsatz Diána. Ezek háromnegyedét az állatokról az emberekre átterjedő kórokozók okozzák, ami egyértelműen annak az eredménye, hogy
- a biológiai sokszínűségünket nagyon lecsökkentjük,
- az egész természetet egy sokkal kisebb területre szorítjuk be,
- a vadkereskedelemmel és a természet elpusztításával egyre többször kerülünk kapcsolatba az állatokkal, valamint
- az éghajlatváltozással nagyban befolyásoljuk a kórokozóknak és a hordozóinak az előfordulási területeit.
Ez pedig csak egy abból a sok járványból, valamint kártevőinvázióból, ami ezek után sajnos be fog következni – figyelmeztetett.
A járvány ugyanakkor lehetőség is, hangsúlyozta a klímakutató. „Jelen pillanatban körülbelül
6 százalékos csökkenést látható éves szinten az energiafogyasztásunkban, ami hatalmas,
és még az első és második olajválság sem okozott ekkora mértékű változást. Sőt, a második világháború sem okozott messze-messze akkora csökkenést, mint ami most előre jeleznek a szén-dioxid-kibocsátásban” – jegyezte meg.
A csökkenés rosszabbul érinti a fosszilis tüzelőanyagokat, a megújuló energiák viszont nyertesei a globális válságnak, véli a szakértő. „És igen, itt kell elgondolkozni azon, hogy hogyan megyünk tovább, hiszen azt tudjuk, hogy az országok körülbelül 5-28 százalékát fogják a GDP-jüknek rákölteni arra, hogy a gazdaságukat fellendítsék. Ezzel szemben
körülbelül 2 és fél százaléka a GDP-nek elég lenne ahhoz, hogy megoldjuk az éghajlatváltozást, persze ahhoz minden évben ennyit kellene rákölteni”
– tett hozzá.
Ürge-Vorsatz Diána szerint a mostani járványhelyzet egyik pozitív hatása, hogy kevesebbet utazunk. A fizikus szerint az lenne a jó, ha mostani online kapcsolattartás jelentős részét megtartanánk a veszélyhelyzet utáni időszakban is.
