A miniszterelnök a járványügyi védekezés 51. napján, pénteken újra nagyinterjút adott a közrádiónak, amely teljes egészében itt hallgatható meg.

Természetesen a fő téma az új típusú koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések lazítása volt.

"A következő napok legfontosabb kifejezése a szigorú menetrend és a fokozatosság lesz" - mondta.

Szerinte az ember egy dologban lehet biztos, amit már megtapasztalt, amit már ismer. "Annyi mindent olvas az ember, könyvtárnyi irodalom van már, lehetetlen kiigazodni. És a szakemberek véleményében is jelentős eltérések vannak, a közös pontokat kell megtalálni. Ezért három tényből kell kiindulni: a vírus itt van, nincs vakcinánk és a védekezést nem lehet abbahagyni" - fogalmazott.

Az időseket - mint rámutatott - a budapestiekkel együtt más mértékben érinti a járvány, mint a más területeken élőket és a fiatalokat, ezért más és más szabályokat hoztak létre kor és terület szerint.

A kormányfő

nem szereti "kapkodni kormányrudat, mert akkor felborul a járgány",

de ha kell, egy órán belül tudnak döntéseket hozni. Azt azonban leszögezte, a parlamenti felhatalmazás nem különleges jogokat ad a kormánynak, hanem különleges sebességre ad lehetőséget.

Kérdésre válaszolva, hogy mikorra enyhülhet Budapesten is a szigor, azt mondta,

"kijelentheti Magyarország, hogy az első csatát megnyerte a vírussal szemben",

kialakultak a védekezés módszerei, időt nyertek, az egészségügy átállt, felkészülve a legrosszabb helyzetre. "Nincs olyan ember, akinek azt kell gondolnia, hogy akár ellátás nélkül is maradhat" - húzta alá.

Újra beszélt Ausztriáról, ahol 2-3 héttel hamarabb zajlanak le a folyamatok, mint Magyarországon, ezért az ottani döntéseket és tapasztalatokat felhasználhatja, nem kell "tejesbödönben keresgélnie, ködben szurkálnia".

Nyomatékosította, hogy bár az első csatát megnyertük, a vírus nem ment el, a háborúnak nincs vége, csak felkészültünk a folytatásra. Ráadásul a járványügyi szakemberek többségétől úgy tudja, lesz második hullám, október-november környékén.

Nagy vita van viszont arról, hogy kisebb lesz vagy nagyobb, mint az első.

A kormányt érő külföldi és hazai támadásokat "intellektuális vírusnak" nevezte Orbán Viktor, de úgy érzékelte, egyes ellenzéki képviselők is szégyellik magukat, miközben a megbízóik kéréseit teljesítik és ilyenkor támadják a kormányt – ezt szintén a tapasztalata alapján gondolja. "Erre nehéz szavakat találni" - jegyezte meg.

"Biztos voltam benne, hogy amint a járvány gócpontjait nem lehet lokalizálni, megjelennek a pénzügyi spekulánsok, akik javaslatainak nem mi leszünk a haszonélvezői, és nagyon meglepődtem volna, ha ezek mögött nem áll ott hazánk tehetséges fia, Soros György" - emelte ki. Az ő hitelezési javaslatuk ügyében egy "öröktőkével" állunk szemben, amely "levesből mi nem kérünk". Szerinte azért támadják már előre a magyarokat és egy kicsit a lengyeleket is, mert ki mertek állni az álláspontjuk mellett, ami persze nem egyezik a fentiekkel.

A veszélyhelyzetre vonatkozó, a kormány rendeletalkotási jogosítványát biztosító parlamenti szabállyal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: "Európában sok mindent lehet csinálni, hazugságkampányokat is lehet folytatni, de a vitát lehet vállalni, és az tényszerűvé tehető. Nem is találtak semmit a törvényeinkben. Semmit! Normális esetben most

naponként, óránként kéne fogadni az elnézést kérő leveleket"

- utalt arra, hogy az Európai Bizottság alelnöke a minap úgy fogalmazott, nincs olyan kivetnivaló a magyar törvényben, ami szembemenne az uniós joggal. Hozzátette: a nemzeti liberálisok, mint amilyen Kossuth Lajos is volt, most forognak a sírjukban, ha látják a mai liberálisokat.

Klaus Iohannis román elnök magyarellenes kijelentéseire ("a magyarok elveszik Erdélyt") is reagált. Vele rendre találkozik, "nem bőbeszédű emberként" ismeri, aki ha szól, annak súlya van. "Messze nem értünk egyet mindenben, de voltak ügyek, amelyekben egymás mellett álltunk. A mi viszonyunk a tiszteleten alapul, szeretném, ha a kapcsolataink továbbra is ezen az alapon nyugodnának, de

ilyen mondatokat a legantidemokratikusabb időkben sem hallottam a románoktól,

ezért most várok, hogy lenyugodjon a helyzet" - ecsetelte. Nem javasolja, hogy az "elénk dobott kesztyűt felvegyük", mert nem világos, hogy ez baleset, provokáció vagy hosszútávú nemzetstratégiai felfogás.

A kormányfő a gazdaságvédelmi intézkedésekről is ejtett még néhány szót.

"Amikor bunkeréletre kényszerül az ember, az összkép nem lelkesítő. Az elemzéseket elolvasva itt is a tapasztalatokra kell támaszkodni. Harminc éve vagyok parlamenti képviselő, láttam néhány válságot. A leginkább használható tapasztalatnak a 2008-as gazdasági válság 2010-es kezelése tűnik számunkra" - jelezte Orbán Viktor, aki számára a vezércsillag: a munkahelyek. "Ha van munka, lehet minden, ha nincs munka, nem lehet semmi." A válságkezelés ebből a szempontból három lábon áll:

álláskeresési támogatás, átképzési segély, közmunkaprogram; ha pedig egy életerős fiatal így sem talál munkát, akár a haza szolgálatára a hadseregbe is beléphet.

A válság után pedig "mindenkire szükség lesz" - tette hozzá, megjegyezve, hogy "a jövedelempótló támogatásból magunk között szólva nem lehet megélni", de egy átképzés új tudást adhat és az oktatás idejére pénzt is kapnak a résztvevők, így mindenki jól jár.

Szerinte az élet újraindítása most nehezebb lesz, mint 2008 után, mert akkor csak a gazdaságot kellett újraindítani, az élet viszont több, mint a gazdaság.

Vasárnap "meg fogja találni a módját" annak, hogy édesanyját és 98 éves nagymamáját felköszöntse, még ki kell találnia, hogy a biztonságos távolságot miként tartja meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!