Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: Pixabay

A Vatikán elhalasztotta a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust

A Budapesten idén szeptember 13. és 20. között kitűzött 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK) az új koronavírus-járvány miatti 2021 szeptemberére történő elhalasztását jelentette be Matteo Bruni szentszéki szóvivő csütörtökön.

A vatikáni sajtóközpont vezetője közleményében hangsúlyozta, hogy a döntést Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen hozta meg.

Az egy évvel történő halasztást a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzettel és ennek következményeivel indokolták, a hívők és zarándokok mozgására és gyülekezésére tekintettel.

A NEK idei budapesti találkozójának jelentőségét Ferenc pápa tavaly december 15-én, advent harmadik vasárnapján külön hangsúlyozta a Szent Péter téren mondott beszédében. Ezt megelőzően az egyházfő december 8-án a Vatikán közelében rendezett nemzetközi betlehemkiállításra látogatott el, amelynek a NEK-re készülő Magyarország volt a díszvendége.

Áder János államfő személyesen is egyeztetett Ferenc pápával az egyházfő részvételéről a budapesti eucharisztikus kongresszuson, és szó volt róla a szentszéki államtitkárságon február közepén tartott megbeszélésein is. Egy jól értesült olasz vatikáni tudósító, Francesco Antonio Grana február 28-án arról írt közösségi oldalán, hogy

Ferenc pápa részt kíván venni a NEK budapesti találkozóján,

talán az egyhetes nemzetközi egyházi esemény zárónapján. A tudósító szentszéki forrásokra hivatkozva akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ferenc pápa részvételének szervezése „már előrehaladott állapotban” volt. A szentatya budapesti látogatásáról márciusban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is nyilakozott, a kongresszus szervezéséről pedig még 2019. októberében beszélt hosszabban az InfoRádióban.

A rendezvény idei megszervezését és a pápa érkezését végül a járvány akadályozta meg.

A koronavírus-fertőzés február 20-i olaszországi terjedése óta a Vatikán minden nemzetközi, nagy tömegeket vonzó eseményt későbbi időpontra halasztott, akár olaszországi, akár külföldi egyházi találkozóról legyen szó. Az egyetemistáknak májusban a Vatikánban tervezett világtalálkozóját idén októberre tették át, a 2021-ben Rómában esedékes Családok Világtalálkozóját 2022 júniusára, a Lisszabonban 2022 augusztusára kitűzött Ifjúsági Világtalálkozót pedig szintén egy évvel későbbre, 2023 nyarára halasztották.

Vatikánvárost, benne a Szent Péter-bazilikát és a Szent Péter teret március 11-én lezárták. Azóta Ferenc pápa a miséket és az audienciákat is hívők nélkül tartja meg, internetes közvetítéssel. A Vatikán működésének részleges újraindításáról a pápai állam az olasz kormánynak az óvintézkedések fokozatos feloldásáról a következő napokban várható döntései alapján határoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×