INFORÁDIÓ
2021. szeptember 21. kedd
Máté, Mirella

erdő péter

erkölcs

viselkedés

döntés

méltóság

Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a Szerb Egyházi Múzeum épületének és új állandó kiállításának megnyitóján Szentendrén 2019. május 25-én. A múzeum, amely eddig a szentendrei székesegyház Pátriarka utcai kertjében működött, most az egykori szerb tanítóképző és felekezeti iskola Fő téri épületébe költözött. Az épületet a magyar kormány 650 és a szerb kormány 150 millió forintos támogatásával újították fel és alakították át múzeumnak.

Erdő Péter: az új, manipulatív technikák kijátsszák az ember döntési szabadságát

Egyes világtendenciák szerint jog és erkölcs nélkül is szabályozható a társadalmi viselkedés – erről Erdő Péter bíboros beszélt az InfoRádiónak az Erkölcs és jog című konferencia szünetében. Úgy vélte: az új, manipulatív technikák kijátsszák az ember döntési szabadságát és ezáltal emberi méltóságát. A bíborost a hazai rendezésű 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről, valamint a brazíliai látogatásról is kérdezte az InfoRádió.

"Jelentős tendenciák vannak a világban, amelyek úgy gondolják, hogy a társadalmi viselkedés, mint olyat, lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül" - mutatott rá Erdő Péter bíboros, hozzátéve: az más kérdés, hogy ezek a gondolatok mennyire. Ilyen szabályozás történhet tömegtájékoztatás útján, gazdasági, biológiai és egyéb manipulatív lehetőségekkel, amelyek jelentős hatással bírnak az emberek viselkedésre – sorolta az esztergom-budapesti érsek.

Ez ma már mérhető, nyilvánvaló, ennek dacára azonban van néhány óriási hiányosságuk is. Az első, hogy föltételezik azt, hogy mégiscsak van jog és állam, amely az ő működésük feltételeit biztosítja – mondta a bíboros. A második, hogy

ezeknek a működése kikapcsolja az emberek szabad döntését.

Hiszen mind a jog, mind az erkölcs valamilyen normát kínál az ember számára, és aztán az emberi szabadság mérlegel, hogy követi, vagy esetleg áthágja azt. Ám az utóbbi szisztémákban ezekről nincs szó, hanem automatikusan, a tudatos reflexió és a szabad döntés megkerülésével befolyásolódik az emberi viselkedés, amire mi azt mondjuk, hogy az emberi méltóságnak kevésbé felel meg - hangsúlyozta Erdő Péter.

Úgy vélte, hogy ha kizárólagos a szisztéma, akkor nemkívánatos, de nem is nagyon reális. Kérdéses továbbá a működtetőinek a legitimációja. "Például a jogot főszabályként az állam szervei működtetik, az állam pedig általában demokratikus legitimációval bír. A média, a gazdaság, a tudomány világában azonban ez nem így van. Ezért nagyon különböző lehet, hogy kik és milyen célokból próbálják irányítani a közösség viselkedését. Ezek tahát azok a szempontok, amik miatt azt gondoljuk, hogy önmagukban ezek az új szisztémák nem elegendőek, hanem továbbra is rászorulnak a jog és az erkölcs környezetére", ismételte meg Erdő Péter.

Ugyanakkor az esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: ők optimisták, és hisznek abban, hogy az emberi lény a teremtő akaratából rendelkezik azzal a képességgel, amelyek őt alkalmassá teszik a szabad döntések meghozatalára. "Ez az igény az ember szívéből teljesen nem tűnik el akkor sem, ha igen bonyolulttá válik körülöttünk a világ" - mondta.

A jog az erkölcs minimuma

Erdő Péter kifejtette: egy mai államban különböző világnézetű emberek élnek együtt, és különböző vallások is jelen vannak, szabadon működnek, mégis, amikor a vallási reflexió az ember erkölcsi cselekedetéről beszél és modelleket ad - akár parancsok, akár történek, akár vizuális módon felvázolt eszmények formájában -, akkor ezzel elősegíti azt is, hogy az ember a társadalmi közösségben ezeknek megfelelően, másokat is tekintetbe véve működjön.

Vagyis az erkölcs alapvetően segíteni tudja a jog működését, mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén, még akkor is, hogyha világnézeti pluralizmus van a társadalomban - fejtette ki a bíboros. És miért lehetséges ez? "Mert a vallások, főként az általunk ismert, zsidó-keresztény körbe tartozó vallások egy olyan kinyilatkoztatott örökségre támaszkodnak, amely hitünk szerint az emberi természetbe, az emberi szívbe van beleoltva. Vagyis meg vagyunk arról győződve, hogy az emberek általában képesek az idevonatozó legfőbb igazságokat felismerni, ennek alapján pedig a legfőbb kérdésekben lehetséges egy társadalmi konszenzus is", fogalmazott. Felidézte: a konferencián nagyon találóan idézték, hogy "a jog az erkölcs minimuma" - bízunk tehát benne, hogy lehetséges a konszenzus a két terület között.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

Brazíliában tett látogatást a napokban Erdő Péter bíboros, prímás, aki Rio de Janeiro érseke és Sao Paulo érseke meghívására érkezett a dél-amerikai országba. A találkozó célja a jövő szeptemberi, magyarországi rendezésű 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus bemutatása, népszerűsítése volt.

Ezzel kapcsolatban Erdő Péter az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, a teljes hét programja rögzítésre került: megvannak a helyszínek, az előadók, megvan a szereplők nagy része - az ének, a zene, a művészet képviselői is -, továbbá összeálltak a délutáni kulturális programok, amelyekkel be kívánnak mutatkozni nem csak a liturgikus közegben, hanem az egész magyar kultúra közegében.

Ugyanakkor a pasztorális előkészítés is folyik, tette hozzá az érsek: a missziós kereszt járja az egész Kárpát-medencét, útját számtalan ifjúsági lelki program, missziós és kulturális program kísér. Sok templomban ma már lehetséges az egész napos szentségimádás, amihez persze az kellett, hogy gondoskodjanak az őrzésről, de ez a munka is halad, ismertette Erdő Péter. Reményei szerint hatalmas lelki élmény lesz mindenki számára, és hogyha az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus élménye egy generáción keresztül élt az emberek szívében, a mostani is hasonló hatással lesz.

A bíboros megerősítette, nemzetközi kongresszus révén nemzetközileg kell népszerűsíteniük azt, illetve bevonniuk a Magyarországon kívüli országokat -, amit egyébként a Szentszék hivatalból is megtesz, miután a világ összes püspöki konferenciája megkapja a meghívást -, de ezen felül is járják a szomszédos, valamint a távolabbi országokat is, ahol van erre érdeklődés.

Az esztergom-budapesti érsek ennek keretében járt a közelmúltban Brazíliában, a riói és Sao Pauló-i érseknek a meghívására. Az ottani egyházmegyék nagyszámú papsága előtt tartott beszédet, felkereste a riói szemináriumot - ahol 230 kispap készül a hivatására -, de a többi között olyan lelkiségi közösségekkel is találkozott, amelyek Magyarországon is jelen vannak. És mint Erdő Péter fogalmazott, mindenhol az volt a kérdés, hogy:

»Hol lehet jelentkezni? Csoportosan akarunk jönni.«

A bíboros felkeresett egy Rio de Janeiró-i, kifejezetten szegény gyerekek számára alakult iskolát is, amit egy Szűz Mária kegyhelynek a bevételeiből tartanak fenn. Ennek az iskolának a zenekara is – amely szambát játszik és talán még a kongresszus fényét is emelhetné, jegyezte meg Erdő Péter –, jó eséllyel, részt fog venni a hazai rendezésű eseményen.

Az esztergom-budapesti érsek arra is kitért, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatos szervezési munkák láthatóan tágítják a magyarországi hívő közösség horizontját is: kezdenek világméretekben gondolkodni, kezdik észrevenni a maguk helyét a kicsinységével és gyöngeségével együtt, de ugyanakkor "nekünk is van mondanivalónk mások számára", tette hozzá.

Ebben az értelemben újra térképre kerülhet Magyarország, mint a katolikus vallásnak egy meghatározó országa, ugyanis a szocializmus évtizedei után az újjáéledés olyan tapasztalatokat is jelent, amire sokan kíváncsiak. "Megpróbálunk adni is valamit, nem csak elfogadni" – zárta szavait.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

Erkölcs és jog konferencia - Erdő Péter
 
Brazíliába látogatott Erdő Péter bíboros RÁ
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018