Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Alkotmányjogász: a rendkívüli jogrendben sem szünetel az Országgyűlés működése

Cservák Csaba az InfoRádióban azt mondta, egyes alapjogokat a rendkívüli jogrendben sem korlátozhat a kormány.

A kormány a rendkívüli jogrendben több kérdéskörben a parlament felhatalmazása nélkül hozhat rendeletet, határozatot, de ezeknek meg kell felelniük az alkotmányosság kritériumainak - mondta az InfoRádiónak nyilatkozó alkotmányjogász.

Cservák Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője az InfoRádió Paragrafus című műsorában felhívta a figyelmet, a parlament tavaszi ülésszaka a rendkívüli jogrendben sem marad el, vagyis akár a parlament egyes képviselői is ellenőrizhetik a kormány tevékenységét, sőt kötelességük is.

"A veszélyhelyzet szempontjából az kiemelendő, hogy jó pár kérdéskörben a kormánynak nem szükséges kérnie a parlament felhatalmazását" - nyomatékosította Cservák Csaba, aki szerint

a "szükségesség és arányosság" alapján lehet csak alapjogokat korlátozni.

Egyes jogok tehát korlátozhatatlanok, ilyenek az emberi méltósághoz való jog, a gondolat és a lelkiismeret szabadsága, más alapjogokat viszont a hatékonyág érdekében lehet korlátozni, ilyen a gyülekezési jog vagy a véleménynyilvánítási szabadság egyes aspektusai.

Az alkotmányjogász jogtechnikailag nem tartja problematikusnak, hogy a rémhírterjesztés büntethető lett, miközben a bíróságokon ítélkezési szünet van, mivel az ügyészség tevékenysége ilyenkor sem szünetel és nyomozni is lehet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×