Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Rendőrök helyszínelnek a XIV. kerületi Szentmihályi út és Nyírpalota út kereszteződésénél 2019. február 15-én, miután a helyszínen elfogták azt a férfit, aki az ítélethirdetést követően megszökött a Fővárosi Törvényszék egyik tárgyalóterméből.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Alig akad budapesti rendőr a fővárosban

Átalakítják a rendőrképzést, hogy növeljék a rendőrnek jelentkezők számát - értesült az InfoRádió szakszervezeti forrásból. A létszámhiány komoly probléma a rendőrségnél, Budapesten például a rendőrök több mint fele vidéki.

A rendőrség létszámgondjai évek óta ismertek, mégis meglepetést keltett a Népszava híre arról, hogy a BRFK tájékoztatása szerint a fővárosban szolgáló rendőrök 64 százalékát vidékről vezényelték fel. Az állomány ekkora hányadának van ugyanis vidéki állandó lakcíme.

Ez hosszú évek óta így van, és alapvetően azért alakul így, mert már a rendészeti szakközépiskolákba való felvételnél aláírnak a fiatalok egy nyilatkozatot arról, hogy végzés után az országban bárhova vezényelhetőek - mondta az InfoRádiónak Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Mivel a fővárosban a legégetőbb a munkaerő-hiány, ezért ide kerül a legtöbb vidéki rendőr, közvetlenül a képzés elvégzése után. Ezt követően már nehezen kerülnek vissza a megyékhez.

A probléma megoldható lenne, ha a fiatalok látnák, hogy van értelme ezt a hivatást választani - mondta Bárdos Judit, aki egyébként bizakodó.

A közeljövőben ugyanis átalakítják a rendőrképzést, amelynek részleteit egy-két héten belül ismertetik.

A lap írása szerint van olyan fővárosi kerület, ahol a rendőrök háromnegyede vidéki, többségében két éven belül végzett fiatal. A legrosszabb helyzetben a dunai vízirendészek vannak, ahol majdnem 83 százalékos a vidéki munkatársak aránya, de még a legjobbnak tekinthető XXI. kerületben is majdnem 54 százalék.

A rendőrhiány országszerte probléma: ősszel mindössze 400 diák kezdte meg rendészeti tanulmányait, pedig korábban csak a miskolci intézménybe ezernél többen jelentkeztek.

A jelentkezők száma Bárdos Judit szerint harmada a tíz évvel ezelőttinek.

Legtöbben a megélhetési és a lakhatási gondok miatt szerelnek le

Bárdos Judit szerint a Budapesten dolgozó vidéki rendőrök többsége szeretne hazamenni, részben a családi kapcsolatok miatt, részben azért, mert olcsóbb megélni, lakáshoz jutni. A Népszava írása szerint, ha a rendészeti szakgimnázium után kötelező kétéves szolgálati idő leteltével ez nem sikerül, például azért, mert a fővárosban késlekednek az áthelyezéshez szükséges elengedő nyilatkozattal, tömegesen szerelnek le. Tavaly a BRFK hivatásos állománya 638 fővel csökkent, miközben 368 helyet tudtak betölteni.

A lakhatási probléma egyre égetőbb a fővárosban ragadt vidéki rendőrök számára. Bruttó 260 ezer forintos kezdő fizetésből ugyanis nem tudnak albérletet kivenni. Vagy 40 ezer forintos albérleti hozzájárulást kapnak, vagy rendőrségi szálláson helyezik el őket, vagy a BRFK hotelt bérel számukra az elnök szerint.

Nem megoldott a fiatal házasok elhelyezése, családos szállodák nincsenek, ezért inkább külön élnek és a külön élés tudjuk, hogy általánosságban hova vezet - mondta Bárdos Judit.

A szakszervezet azt javasolja, hogy a rendőrség hasznosítsa a 2007-ben bezárt BM Kórház területén lévő hatemeletes épületet a Városligeti Fasornál. Bárdos Judit szerint bár ez belekerülne 2-3 milliárd forintjába a költségvetésnek, azonban mivel az épület az állam tulajdona, ezért át lehetne alakítani a családos rendőrök szállásává.

A Népszava meg nem nevezett szakértőkre utalva azt írta, hogy a Budapesten szolgáló vidéki rendőrök munkájában a helyismeret hiánya komoly problémát jelent. A szakszervezeti vezető szerint régebben valóban volt ilyen gond, azonban a mai informatikai ellátottság mellett már nem kell az utcák elhelyezkedése után kérdezősködni. A kérdés inkább az, hogy a rendőrök meg akarják-e szerezni a helyismeretet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 19:43
×
×
×
×