Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója beszél a Corvinus Egyetem fenntartóváltásának legfrissebb fejleményéről tartott sajtótájékoztatón, az egyetem konferenciatermében 2019. április 24-én. A sajtótájékoztatón Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter bejelentette: benyújtja a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány alapító okiratát a cégbíróságnak.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Elárulták, milyen változásokat terveznek a Corvinuson

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lesz a kuratóriumi elnöke a Maecenas Universitas Corvini Alapítványnak, amely tulajdonába kerül a Budapesti Corvinus Egyetem. A kuratórium tagja lesz Lánczi András, az egyetem rektora, Csák János egyetemi tanár, Martonyi János korábbi külügyminiszter és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója is.

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter bejelentette, hogy benyújtja a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány alapító okiratát a cégbíróságnak. A fenntartói jogköröket gyakorló tárcavezető bemutatta az alapítvány vezető testületének leendő tagjait. A kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel, a testület további tagjai Csák János üzletember, címzetes egyetem tanár, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója.

A felügyelőbizottság tagjai Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, Chikán Attila, az egyetem professor emeritusa, volt rektora, egykori gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere lesznek. Az alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd.

Hernádi Zsolt az InfoRádiónak elmondta: eddig nem lehetett hosszú távra tervezni, hiszen hároméves stratégiák készültek, azon belül egyéves részstratégiákkal, ám a modellváltással ez megváltozik. Ezentúl a kuratóriumnak kell biztosítania a kiszámítható és fenntartható fejlődését az egyetemnek.

„Tudjuk, hogy miből gazdálkodunk, látjuk, hogy mi felé visszük az intézményt. Hosszú távú stratégiákat lehet képezni, a megfelelő embereket meg lehet találni, mert

azt lehetne ajánlani, hogy mi lesz 5-10 év múlva. Ez teljesen hiányzik a magyar oktatási rendszerből”

- fejtette ki.

A Mol elnök-vezérigazgatója közölte azt is, hogy a rektor személyéről a kuratórium saját hatáskörben dönthet, az egyetemi oktatók javaslatának figyelembe vételével.

A kuratórium elnöke kiemelte:

cél, hogy nemzetközibbé tegyék az oktatói kart és a diákságot is.

Utóbbival a belső versenyt kívánják erősíteni, ami segítheti felfelé húzni az átlagot és a színvonalat.

Beszélgetni fognak a hallgatókkal és az oktatókkal is, és elkezdik a kidolgozott stratégiákat aprópénzre váltani. Emellett megnéznék, hogy hol lehet a szolgáltatások színvonalán javítani – mondta Hernádi Zsolt.

Megjegyezte azt is, hogy az egyetem egy teljesen új pályára áll a versenyképesség, a kiválóság és a tehetséggondozás jegyében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×