Egy vagyonkezelői alapítványhoz kerülnek július 1-jével a Corvinus Egyetem fenntartói jogai - közölte Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter kedden az Országgyűlésben az alapítvány létrehozásáról és a nemzeti felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában. A Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: nem új és nem is unikális a felvetés, amely a rugalmasabb, versenyképesebb működést szolgálja.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter szerint az államiból magánegyetemmé váló budapesti Corvinus Egyetem új működési modellje a világszínvonal elérésére képes intézmény létrejöttéhez vezethet. Palkovics László a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslatok vitájában megerősítette: a kormány célja, hogy a Corvinus2030-ra Európa száz, a világ kétszáz legjobb egyeteme között legyen szakterületén, a gazdaság- és társadalomtudományok területén.

"Az szeretnénk, ha a Corvinus Egyetem olyan tudást adna hallgatóinak, amellyel azok a világ minden pontján megállják a helyüket. Ehhez a kormány kész egy igen komoly befektetéssel hozzájárulni: egy befektetéssel az egyetem és ezen keresztül a gazdaság és a társadalom irányába elkötelezett és érdeklődő fiatalok jövőjébe" - fogalmazott.

Hozzátette: az állam fenntartói jogait 2019. július 1-jével átadja az erre a célra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és vagyont bocsát a rendelkezésre, amely biztosítja az egyetem hosszú távú fenntartható működését.

Az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, ezzel a Magyarországon működő egyetemek sorában a nem állami egyetemek közé fog tartozni - ismertette.

Palkovics László azt mondta, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány célja az oktatási intézmény, kiemelten a Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogának gyakorlása, működési feltételeinek biztosítása, intézményfejlesztési céljainak megvalósítása.

Közölte, az alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos, kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói és további kiválóságokat is támogat, rászorultságalapú támogatást biztosít és tehetséggondozó programokat biztosít.

Megismételte: a kormány az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja az alapítvány az egyetemet. Palkovics László fontos garanciaként beszélt arról, hogy az alapítvány ezt a vagyonrészt nem értékesítheti.

A miniszter elmondta, a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítványként jön létre, az államnak lehetősége lesz arra, hogy az alapítói jogokat átadja a kuratóriumnak. Ezzel a lehetőséggel az állam élni is fog, hogy biztosítsa, teljes legyen az alapítvány és ezen keresztül az egyetem működési szabadsága - jegyezte meg.

Közölte, az egyetem által jelenleg kezelt ingó- és ingatlanvagyont ingyenesen ruházzák át az intézményre július 1-jével. A Fővám téri főépület, amely kiemelt nemzeti műemlékvédelmi épület, teljes és örökös elidegenítési tilalommal kerül az egyetem birtokába - mondta.

Palkovics László hozzátette: a további ingatlanokkal kapcsolatban az egyetem vagyongazdálkodást folytathat azzal a feltétellel, hogy az értékesítésük esetén a bevételt az alaptevékenységet támogató infrastrukturális tevékenységre lehet fordítani, a működési költségekre nem lehet költeni.

Kitért arra, hogy a ppp-konstrukcióban épült Czuczor utcai ingatlant az egyetem a magyar állam támogatásával megvásárolja.

A miniszter rögzítette: az átalakulás az egyetem jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát nem érinti. Elmondta, az egyetem jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói új státuszba kerülnek, ezentúl a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak.

Palkovics László ismertetése szerint elindul a Corvinus-ösztöndíjprogram, amely térítésmentes tanulást tesz lehetővé az egyetemen körülbelül hasonló nagyságrendű hallgatónak, mint amennyien ma állami ösztöndíjjal ott tanulnak. Az ösztöndíjprogramra a központi felvételi rendszeren keresztül jelentkezhetnek majd a diákok

Elmondta, továbbra is fennmarad a széleskörű hallgatói önkormányzatiság. Azon véleményének is hangot adott, hogy az új működési modell az egyetemi autonómia növekedésével fog járni.

Fidesz: sem nem új, sem nem unikális a javaslat

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: nem új és nem is unikális a javaslat, amelynek több előjele már a felsőoktatás reformjának javaslatában is szerepelt, azt pedig ellenzékiek is előremutatónak nevezték, hiszen a célja a szféra rugalmasabbá, versenyképesebbé tétele.

Hangsúlyozva: a törvényjavaslat elfogadásával "a pénzügyi, gazdasági realitások aktív szereplőjévé" tennék a Corvinust, majd arról beszélt, a győri, a debreceni, a kecskeméti és a miskolci egyetem is ezen az úton jár már, jelentős bevételeket szerezve ennek révén a piacról.

A kormánypárti politikus kiemelte, egy intézménynél kell kipróbálni az átalakítást. Azt mondta, "jó néhány területein komoly kárai voltak" annak, amikor egységesen vezették be a bolognai képzési rendszert a szocialista-szabaddemokrata kormányzás idején.

A piac felé eddig is a legnyitottabb Corvinus átalakítását egyfajta próbaként említette, amelyik megmutatja, működhet-e más intézmények esetében is ez a modell, milyen irányban kellene bővíteni az alkalmazását.

Jobbik: a kormányzat kivérezteti a felsőoktatást.

A Jobbik vezérszónoka szerint "a magyar egyetemi világ felcsúti stadionja és csapata épül" ezzel a forráskoncentrációval, miközben a kormányzat kivérezteti a felsőoktatást.

Berenner Koloman arról beszélt: a kiemelkedő külföldi professzorok alkalmazása és az idegen nyelvű képzés kiterjesztése elsőre jó ötletnek tűnik, de ezt egy olyan egyetemen akarják most végrehajtani, amelyik ugyan nemzetközi színvonalon, de kevés szakon oktat, így sorsa nem lehet iránymutató a többi egyetem számára.

Jelezte: pártja számára nem elfogadható az alapítványi formába emelés, majd arról beszélt: a tandíjas képzés elrettenti a szegényebb társadalmi rétegekből jövőket az intézménytől, miközben számukra már a jövő évtől katasztrófát jelent, hogy csak nyelvvizsgával felvételizhetnek egyetemre.

MSZP: akár harmadára csökkenhet a létszám

Hiller István (MSZP) szerint a magyar oktatás színvonala 2010 óta minden szegmensben romlik, a közoktatás színvonala zuhan, "a szakképzés romokban", a felsőoktatás átalakítása pedig mindenben megbukott, ezért akar modellváltást a kormányzat.

Arról beszélt: a Corvinus tervezett átalakítása a hallgatói létszámot harmadára, az oktatóit akár 40 százalékkal csökkenti, félévenként akár kétmillió forintos tandíjat tesz lehetővé.

Ugyanakkor szerinte a magyar felsőoktatást körülvevő nemzetközi légkör nem teszi lehetővé, hogy Nobel-díjas oktatókat szerződtessenek a Corvinusra, márpedig ez fontos szempontja a rangsorolásnak, de azt is kifogásolta, hogy részvényosztalékból finanszíroznák az intézmény működését.

DK: "nagy egyetemrablás"

A DK vezérszónoka "a nagy egyetemrablásként" beszélt a Corvinus tervezett átalakításáról, amelynek során szerinte egy jól működő, elismert intézményt privatizálnak úgy, hogy ott a kormányzat érdekei érvényesüljenek.

Mindent a kormánynak, semmit a hallgatóknak és semmit az oktatóknak, erről szól ez a törvényjavaslat - foglalta össze az általa vélelmezett logikát Arató Gergely, aki szerint semmiféle garancia nincsen arra, hogy ösztöndíjjal ellensúlyozzák majd az általa brutálisnak nevezett tandíjat.

Szerinte kormányoldalon "azon agyalnak, hogy hogyan veszítse el a Corvinus, a az állami az intézmény, a közt szolgáló jellegét".

LMP: még elitebbé akarja tenni a kormány az egyetemet

Ungár Péter, az LMP vezérszónoka "neoliberális, tandíjpárti" törvénynek nevezte a javaslatot, és arra szólította fel Palkovics László minisztert és a Fideszt, hogy vallja be: valójában tandíjpárti.

Szerinte a javaslat arról szó, hogy a Corvinust, ami eddig is magyar elitképzés része volt, még elitebbé akarják tenni, hogy ebből majd országos modellt csináljanak.

Hangsúlyozta: a Fidesz politikai legitimációjának az alapja a tandíj elleni népszavazás, miközben ez egy olyan neoliberális törvény, hogy "Bokros Lajos mind a tíz ujját megnyalta volna".

Párbeszéd: ambiciózus terv, kevés valószínűséggel

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka kétségbe vonta, hogy a törvényjavaslat alkalmas lesz arra, hogy valóban fokozatváltást hajtson végre a felsőoktatásban, ahogyan azt a miniszter jelezte. Az a cél ambiciózus, hogy a Corvinus kerüljön Európa legjobb 100 egyeteme, és a világ 200 legjobb egyeteme közé - mondta Mellár Tamás. Szerint azonban igen kicsi, nullához közelít a valószínűsége, hogy megtörténjen. Hangsúlyozta: a színvonal függ a társadalmi közegtől, a magyar társadalmi közeg pedig nem kedvez az autonóm gondolkodásnak és a tudománynak.

A képviselő nem tartja önmagában rossznak az alapítványi formát, azonban azt gyanítja, hogy a kormány jelöli majd ki, kik kerülnek be az alapítvány kuratóriumába, ők pedig nem arra törekednek, hogy autonómia legyen. Egy anekdotát idézett fel, miszerint Rothschild báró a Harvard egyetemnek adott támogatása után arra kérte az egyetem elnökét, hogy ezek után beszéljék meg mi lesz köztük a munkamegosztás, az elnök viszont azt mondta: nincs itt mit megbeszélni, mert "ön adja a pénzt, mi pedig vezetjük az egyetemet".

"A Corvinus egyetem rektora az nem a Harvard elnöke, és ebből következően a Corvinusból se lesz Harvard" - jegyezte meg a képviselő, mondván, nem gondolja, hogy a kormány úgy ad majd egy "csomó pénzt, hogy ne követeljen meg valamit".

KDNP: vannak nemzetközi példák

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi példák vannak az alapítványi működésre, így például Finnországban vagy a dél-kelet-ázsiai innovációs térségben, valamint az angolszász egyetemi világ is alapítványi formában működik.

Pavlik Lívia, a Corvinus kancellárja az InfoRádió Aréna vendége volt február 13-án. A beszélgetést megtekinthetik YouTube-csatornánkon: