INFORÁDIÓ 
2019. július 18. csütörtök
Frigyes

oktatás

köznevelés

maruzsa zoltán

interjú

Budapest, 2016. július 27. Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer

Stresszhelyzetet okoznak a középiskolai felvételik, de a diákok szelektálása csak egységes tanulmányi teljesítmény alapján történhet - mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára beszélt az érettségi jövőben változásairól, a külföldi nyelvtanfolyamok programjáról, a digitális felzárkózásról és a tankönyvpiac átalakulásáról is. Az interjú szerkesztett és rövidített változata.

Január végén 70 ezer diák írta meg a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából 4, 6, illetve 8 osztályos középiskolákba, és ilyenkor minden évben előkerül az a kérdés is, hogy nem túl korai stresszhelyzet ez?

Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztályokat elindítják, akkor muszáj szelektálniuk, és ez nem történhet máshogy, mint valamilyen szakmai-tanulmányi teljesítmény alapján. Jól bevált metódus, hogy legalább az írásbeli matematikából, magyarból központi rendszerben történik. Nagyon eltérő a mezőny, és azért azt is látni kell, hogy a 9. osztályra jelentkezők esetén egészen más feladata van a szűrésnek, mint a csaknem tízezer hatosztályosba és a hatezer nyolcosztályosba jelentkező esetén. Ez a hatezer fő a saját évfolyamának jó eséllyel a krémje, és ennek megfelelően viszonylag nehéz feladatlapokat is kell készíteni.

Itt nem az a cél, mint, mondjuk, az érettséginél, hogy lehetőleg mindenki hozzon száz százalékot.

Értelmetlen lenne az a felvételi eljárás, ahol egy nagyon könnyű feladatlapot mindenki sikeresen kitölt.

Igaz, hogy szóbeli vizsgát csak azok a középiskolák hirdethetnek meg, ahol az elmúlt három évben legalább kétszer annyi tanuló jelentkezett, mint ahányat fel tudnak venni?

Azért fontos ez a kitétel, mert ahol nincs olyan volumenű túljelentkezés, ott azért a szóbeli visszaélésekre is módot tud adni...

Napirenden van gimnáziumi reform?

Zajlik a szakképzés megújítását és vonzóbbá tételét lehetővé tévő reform, amely abból a munkaerő-piaci helyzetből indul ki, hogy a jól képzett szakmunkásokra nagy szükség van. A gimnáziumokban a további kapacitásbővítést a tárca megfogta, mert

bőven elegendő, hogy a tanulóknak nagyjából már a 40 százaléka gimnáziumba megy. Egyes vélemények szerint még talán sok is.

De olyan mértékű visszafejlesztés vagy kapacitáscsökkentés, amely direkt és tudatosan nehezítette volna a gimnáziumba való bekerülést, nem történt az elmúlt években.

Az iskolaszerkezetet érintő változás napirenden lehet? Sokat hallottunk az esetleges 9 évfolyamos általános iskoláról is.

Magyarországon az iskolaszerkezet semmiképp sem nevezhető merevnek, szemben a rendszerváltás előtti 8+4 alapvető rendszerével. Ennek nyilván megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Talán az átjárhatóság szempontjából vannak hátrányok.

Vannak, például az átjárhatóság szempontjából, de szegregációs veszélyt is generáló helyzet, amikor egyes iskolákból, egyes osztályokból a legjobb tanulókat kiválogatják más intézmények. A 8, illetve 6 osztályos középiskola összegyűjti a legjobbakat, ez másutt meg okozhat teljesítményromlást.

Szegregációt említette, de ez azt is jelenti, hogy esetleg sérülhet bizonyos mértékig az esélyegyenlőség?

Természetesen, és pontosan ezért szoktuk figyelni azt, hogy milyen hatásokat generál ez az iskolaszerkezet. Az állami iskolafenntartás bevezetése is abból az alapvetően strukturális esélyegyenlőtlenségből akarta a magyar iskolarendszert kivenni, hogy háromezer iskolafenntartó háromezerféle iskolát tartott fenn annak függvényében, hogy az adott településnek milyen anyagi ereje meg milyen szellemi kapacitása volt.

A legfőbb cél az az volt, hogy ne a szegény önkormányzatnak szegény iskolája és a gazdag önkormányzatnak gazdag iskolája legyen. Közelebb kerültünk ahhoz, hogy ezen a téren az esélyegyenlőség megvalósuljon?

Igen, ennek a keretei adottak. Minden tankerületben, a Klebelsberg Központban és a tárcánál is megvan az elkötelezettségünk. Nyilván nagy nehézséget okozott az államnak ’13-ban, ’14-ben a hihetetlen mennyiségű új feladat átvétele, de ma, ellentétben a 2010 előtti rendszerrel, azért nem hallunk kifizetetlen bérről, nincs adósság az állami intézményfenntartás rendszerében. Nyilván mindig lehet minden még egy kicsit jobb, még biztosan van nagyon sok feladatunk az elmúlt évek, évtizedek épületállományának a felújítása terén, vagy akár a digitalizációs vagy informatikai fejlesztések terén, de a keretek adottak.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018