Orbán Viktor múlt vasárnapi évértékelő beszédében jelentette be a középiskolai nyelvoktatás korszerűsítését, és ennek jegyében minden középiskolás a 9. és a 11. tanév nyarán kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt a kormány költségén.

„Természetesen sokat ér” – értékelte a külföldi nyelvtanulás lehetőségét Berényi Milán, hozzátéve: bár azoknak is hasznos lehet, akik nyelvismeret nélkül vágnak neki egy ilyen útnak, de ár-érték arányban nem jönnek ki annyira jól, mint akik már tanultak valamilyen idegen nyelvet. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a 9. és 11. évfolyamos diákok már vannak olyan szinten, hogy profitálni tudjanak belőle.

„Olyan lehet, mint a nyelvtanulás szakmai gyakorlata”

– fogalmazott.

Az, hogy a fiatalok családoknál laknak majd, a legjobb megoldás, hiszen így idővel gondolkodni is az adott nyelven fognak – hangsúlyozta. Sokat segítene még, ha minél kevesebbet tudnának magyarul kommunikálni a kint töltött idő alatt.

Berényi Milán hozzátette: a fejlődéshez minimum két hét kint töltött idő szükséges, az ilyen nyelvtanfolyamok pedig 2-4 hétig tartanak. Ha valaki ezt kevésnek érezte, és újból ki szeretne menni, érdemes figyelembe venni, hogy egy ilyen kurzus nem olcsó, körülbelül 500 ezer forintba kerül – hívta fel a figyelmet.

Évfolyamonként nagyjából 90 ezer tanuló érintett – hívta fel a figyelmet Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: az Egyesült Királyságban, ami a legnagyobb nyelvtanfolyami szolgáltató ország, évente nagyjából ennyien vesznek részt tanfolyamokon.

„Nincsen példa sehol a világban országos szintű, egész tanulói korosztályokat érintő ilyen programra, és nagyon jó okkal nincsen ilyen”

– hangsúlyozta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, hozzátéve: a külföldi nyelvtanfolyamok költsége horribilis, összevetve minden más megoldással – például a tanártámogatással vagy az intenzív nyelvi programokkal – aránytalanul nagy kiadást jelentenek. Szerinte egy belföldi intézkedéssorozat minden tanulót eredményesen érintene.

Mint mondta, egy ilyen nagy volumenű programnál nincs más megoldás, mint csoportokban kibuszoztatni a diákokat, a hatékony azonban az lenne, hogy a gyerekek egyedül vagy kettesével kerülnek nemzetközi közegbe. Rozgonyi Zoltán ugyanakkor elismerte, hogy nem haszontalan ez az eljárás sem.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azzal is egyetért, elfogadhatatlan az, hogy a ma felsőoktatásban tanuló hallgatók közül sokan nem rendelkeznek nyelvvizsgával és megfelelő nyelvtudással sem. Mint mondta: a szakma egyöntetűen egyetért abban, hogy bemeneti követelménnyé kell tenni a nyelvvizsgát.