Hétfő este közlemény került fel a Pécs melletti Kővágószőlős honlapjára, miszerint

elhalasztják a december 5-ére, szerdára tervezett közmeghallgatást az uránbánya újranyitásának engedélyezése kapcsán.

A rendszerváltás után bezárt pécsi uránbánya újranyitása - mint arról az Azonnali.hu cikke tudósít - nem először merül fel: már hat éve is próbálkozott ezzel egy ausztrál cég. Ez akkor nem jött össze, most a Magyar Urán Zrt. kezdte el az engedélyeztetést az ügyben.

A Kővágószőlős honlapján olvashatóak szerint "a tényállás további tisztázása szükséges", ezért nincs most még értelme egy közmeghallgatásnak. Pótidőpont nincs.

Az Azonnali.hu a helyi járási hivataltól szerzett információ szerint

a hatásvizsgálat rendkívül hiányos volt.

Érdekes módon ugyanezt a hatásvizsgálatot már nem először próbálták benyújtani, de 2017 októberében alapvetőbb problémák is akadtak a projekttel, így a hatásvizsgálattal már foglalkozni sem kellett;

a légaknák ugyanis természetvédelmi területen lettek volna.

A bírósági felülvizsgálat után azonban újrakezdődött az eljárás, most már eljutott a folyamat a hatásvizsgálat tartalmi elbírálásáig. Így kiderült, hogy a vizsgálat nem terjedt ki elég részletesen a levegő tisztaságára, a zaj- és rezgésvédelemre, a hulladékkezelésre és a természetvédelmi szempontokra sem. Az első hiánypótlási határidő 30 nap, amit második követhet, ezután viszont nem lesz törvényi lehetőség az engedély kiadására.

A Magyar Urán Zrt. ügyvezetője, Benkovics István bányamérnök - a Népszava kérdéseire válaszolva - elmondta,

az engedélyezés akár évekig eltarthat, s ha a cég szabad jelzést kap, akkor befektetőtársakat kell találni a mélyművelésű bányák kialakítására és az üzemhez tartozó ércdúsító megépítésére. A beruházás százmilliárdokba kerül,

de húsz év alatt az urán világpiaci ára két és fél- háromszorosára nőtt, így a mecseki urán kitermelése gazdaságossá válhat. Az urán árát főképp az emelheti, prognosztizálja Benkovics, hogy

a globális felmelegedés miatt az üvegházhatást fokozó szén- és gázerőművek világszerte háttérbe szorulnak, és felértékelődik az atomenergia.

A Magyar Urán Kft. abban gondolkodik, hogy évente egymillió tonna ércet hoz felszínre, és ez a munka, valamint az érc dúsítása

700 embernek biztosít állást.

A feltárt uránvagyon az említett ütemű kitermelés mellett 25-30 évre elegendő. Köztudott, hogy az uránbányászat veszélyes tevékenység, a korábbi pécsi bányák munkásai közül sokan rákot kaptak, a kőzet fúrása pedig vibrációs betegségeket okozott. Benkovics István – aki tíz évig irányította a ’97-ben bezárt bányacéget – azt mondja, hogy mostanra sokat fejlődtek az uránbányászokat védő berendezések, s ezek segítségével a rák rizikófaktora töredékére csökkenthető, a fúrást pedig önjáró gépek végzik majd.

A pécsi zöldek minden erővel igyekeznek meggátolni az uránbánya újranyitását. A bánya ellenzői facebook csoportot működtetnek, s a zöldek abban bíznak, hogy azon keresztül akár több ezer pécsit el tudnak érni.

Baranyában az ötvenes évek végétől uránt bányásztak, s ez a tevékenység évtizedeken keresztül 7-8 ezer embernek adott megélhetést Pécsett és környékén. Aztán a rendszerváltáskor kiderült, hogy a pécsi urán a piaci árnál lényegesen drágábban kitermelhető, ezért a bányavállalatnál drasztikus leépítések kezdődtek, majd 1997-ben bezárták a bányát - írta keddi cikkében a Népszava.